Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Búza

egy értékes keresztezésben újból életre kapott. Az történt, hogy Yorkshire grófságban, Angliában egy nemesítő (Taylor, 1860-ban) szántóföldjén talált egy érdekes búza-típust, amely valószínűen a tömött és laza kalászú búza kereszteződéséből állott elő. Ennek a búzának, amelyet Németországban „Dickkopf’’-búzának neveztek el, rövid, vaskos, bunkószerű kalászai és erős, szilárd szalmái voltak. A múlt század 70-es éveiben ez az új típus már Dániába került át, majd Svédországba és Németországba is, ahol a nemesítők értékes tulajdonságait továbbfejlesztették. A Dickkopf-búzák jóval többet teremtek, mint más fajták, és hamarosan meghódították Nyugat-Európa szántóföldjeit. Ez a búza volt azután az, amelyik kiszorította a tönköly termesztését is. A Dickkopf-búza másik ismertebb származéka a híres ,,Square-head” búza.

Felvetődik a kérdés, hogy a közönséges búza hogyan és hol keletkezett a neolitikus időkben. Mint korábban már elmondottuk, a közönséges búza legvalószínűbb keletkezési módja az volt, hogy a négyszálkás búza (Triticum carthlicum) kereszteződött az Aegilops squarrosa-vsd, és amfidiploid mutációval létrejött a termékeny, hexaploid-alak. A kecskebúza minden bizonnyal a négyszálkás búzában gyomként lehetett jelen, és így az önkéntelen kereszteződésnek számos lehetősége megvolt. Az ősember figyelmét valószínűen azok az alakok kötötték le, amelyek különleges, tömött kalászúak voltak. így emelte ki a törpe vagy tömött búzát, és elkülönítetten tenyésztette tovább. Természetes, hogy a közönséges búza géncentruma ott volt, ahol a négyszálkás búza hazája volt: Transzkaukáziában, Grúziában és Örményországban. Vannak olyan vélemények is (Kuckuck 1964), hogy a közönséges búza vad alakja a Triticum madia. Valószínűbb azonban, hogy a T. macha és a T. aestivum párhuzamos mutációval jött létre.

Pontosan nem tudjuk, hogy a törpe búzából a közönséges búza változatai mutációval keletkeztek-e, vagy az amfidiploid ősből vele párhuzamosan fejlődtek ki? Nincsenek, sajnos, korábbi adatok, csak a korai vaskorból a Karhof-barlangból (Hönnetal, Westfáliában), amelyek azt mutatják (43. ábra), hogy akkor már termesztettek Európában közönséges búzát is. A maradványok nem voltak elszenesedve. Hasonló lelet került elő Egyiptomban is. A Karhofbarlangból előkerült kerámiákból azt állapították meg, hogy a Hallstadt-i kultúrának felelnek meg (i. e. 800). Ettől kezdve több maradvány került elő, de már a későbbi történelmi időkből.

95