Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

Jegyzet

neméveli versenyzés terén örömmel 's méltánvlattal szemléli, nem kételkedvén, hogy a' legközelebbi kiállítás Fischer úr műiparos érdemeinek bővebb kitüntetésére fog alkalmat szolgáltatni.”

(40) Katona I. I. m.

(41) Internationale Sammler-Zeitung Wien 1921.

(42) Veszprémi Állami Levéltár közgyűlési jegyzőkönyvek 1843—1835.

(43) Veszprémi Állami Levéltár közgyűlési jegyzőkönyv

1844. január 2-án kelt 25. sz.

(44) Veszprémi Állami Levéltár közgyűlési jegyzőkönyvek 1843. év 1877. szám, 1845. év 439 szám.

(45) Molnár László: I. m.

(46) Gyári Levéltár RT. iratok.

(47) Gyári Levéltár RT. iratok.

(48) Gyári Levéltár RT. iratok.

(49) Gyári Levéltár RT. iratok.

(50) Ctesse Colona: Les Arts en Europe. Musée des Arts

Décoratifs Paris Br. 2708.

(51) Veszprémi Állami Levéltár közgyűlési jegyzőkönyv

1845. év 2089. sz.

(52) Hon 1871.—268. sz.

(53) Gazdasági Hírlap 1933. XIII. évf. Paris és Herend tranzakciója 1845-ben.

(54) Pápai Hírlap 1933.

(55) OLT 48-as Ministerium F. I. K. ipari osztály 6—20. 1848.

(56) The Christian Science Monitor, Boston 1927.

(57) Mészáros Olivér: A minősítő remek fejlődése. (Szakdolgozat.)

(58) Gyári Levéltár, Ruzicska I. (i. m.)

(59) Gelléri Mór: Világkiállítások és fejlődése rendszeresítése.

(60) Illustrierte Zeitung 1851. A tál valóban a maga korában porcelánbravúrnak számított, de ábrázolása ellentmond a Fischer család 48-as forradalom alatti magatartásának, amikor a kormány hathatós támogatásában részesült, most pedig trónrajongásáról tesz tanúságot.

(61) Német Vámegyesülés Jelentést tevő Bizottsága, Berlin 1853. Verlag der Deckerschen Geheimen Ober Hofdruckerei. Magyarországról Fischer Móricz, Herend Porcellán árukat állított ki. Egy nagy kínai váza, rácsosán, áttört fülekkel és kínai festett díszítéssel, jólsikerült kivitelezésével elismerésre talált! A többi beküldött tárgy, közönséges étkészletek, tányérok, régimódiasan mélyített és kiemelt (relief) részekkel díszítve, egy feltűnően hosszú, keskeny, ellipszis alakú halastál egyforma virágdíszeikkel (vörös és barna virágok, zöld levelek, az egyébként oly gyakori kék szín nélkül) vétették magukat különösképpen észre.

Az általános használati tárgyak szempontjából a díszítésnek ez az egyformasága mindenesetre haszonnal jár, mivel az eltörött darabok pótlását megkönnyíti; nevezetesen Angliában ez az előny érvényesült is, amennyiben ugyanazt a rajzmintát az egész országban csaknem valamennyi közönséges étkészleten megtaláljuk; azonkívül a gyáros szempontjából is előnyös, mivel nem kényszerül ennél a jó eladási lehetőségeket ígérő árufajtánál mindig új díszítéseket kitalálni.

(62) Mittheilungen über die Industrie-Ausstellung aller Völker zu London im Jahre 1851. Wien, aus der Kaiserlich-Königlichen Hof und Staatsdruckerei 1853.

..Nagy nehézségek legyőzéséről tett tanulságot Fischer Móric (Herend, Magyarország) gyárának küldeménye, melyben 27 hüvelyk (Zoli) hosszúságú és 20 hüvelyk átmérőjű tálak voltak.

Említést érdemel egy kínai stílusban készült három láb magasságú váza is. A massza és a fényezés (Glasur) jóminőségű, és az előállító érdeme magasra értékelendő, egy olyan vidéken, mely igen szegény művészet-, technikai segédeszközökben — Fischert éremmel díjazták.

(63) Prágai Törvényhatóság 11.084.—1847.

Veszprémi Állami Levéltár közgyűlési jegyzőkönyv 2325—1847.

(64) Ruzicska I. i. m.

(65) Magyar Üveg és Agyagújság 1905.

(66) Bericht der Pest-Ofner Handels und Gewerbekammer In Jahre 1853.

(67) Kereskedelmi s Iparkamara évi jelentése 1853.

..Egy olyan ország, mely mint Magyarország nyersanyagokat ad el, hogy7 azért gyártmány okat vásároljon, legolcsóbb fokán áll az államgazdászati műveltségnek; az előadottért az állam gazdászati árt kap, s a vásárlottért a legnagyobb árt kap, s a vásárlottért a legnagyobbat fizeti, tehát folyvást nemzeti vagyont veszít.”

(68) Magyarország története (Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete II. kötet).

(69) Londoni első nemzetközi kiállítás után két év múlva Anglia kivitele 74 millió font sterlingről 99 millióra emelkedett. A kiállítás intézői belátták, hogy mindazok az előnyök, amelyeket egy nagyobb szabású kiállítás nyújt állandóan megőrizhetők és hozzáférhetővé tehetők egy múzeumban. így keletkezett az első világkiállítás évében a világhírű South-Kensington Múzeum, amelynek egyik célja volt, hogy az angol ipart finomítsa, műízlés és forma tekintetében. A kiállítás tanulságait más irány ban is hasznosították, ipariskolákat alapítottak és megvetették a rendszeres ipar oktatásnak az alapját.

(70) A korabeli párizsi lapok is már jó előre propagálták a kiállítást. A ..Le Moniteur Universel ezt írta: A London l’exposition était industrielle, a Paris elle sera artistique”.

Bibliothèque Nationale Paris Lc-2 113 114. Le Moniteur. Universel (Journal officiel dTEmpire Francois 1855. Esposition Universelle.

(71) Pester Lloyd 1855.

Pesth-Ofner Localblatt, 1855.

„Egy Párizsban élő hazánkfiának beszámolója a párizsi kiállításról” .. .a gr. Harrach-féle üveg és porcelán áruk nagyszerű képet mutatnak: külön ki kell azonban emelnem Fischer úr porcellánjait, melyek a magyarországi Veszprém melletti herendi gyárból származnak. Hazánk minden barátja számára a legnagyobb öröm, hogy e magyarországi üzemből származó ilyen pompás gyártmányokat láthat. Fischer úr szerencsés ötlettel Ő Felségeik Ferenc József császár és Erzsébet császárné jól sikerült mellszob93