Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

Jegyzet

JEGYZET

(1) Kossuth Lajos beszéde a második Iparmű Kiállításon 1843. augusztus 21-én.

(2) Koós Judit: Kossuth szerepe a magyar iparművészet történetében. Az Iparművészeti Múzeum évkönyvei, I. — 1954. Felhívja az olvasók figyelmét a honi ipar termékeire, pl. a herendi porcelánra és a többi kiváló magyar árura, ugyanakkor kéri Kossuth az iparosokat, hogy műveiket mutassák be, ismertessék meg a „nemzet nagyközönségével”, mert így napvilágra kerül „a zugban tespedő ügyesség”.

(3) Holl Imre—Voit Pál: Hunyadi Mátyás Budavári majolikagyártó műhelye. Budapest régiségei. XVII/1956.

(4) Krisztinkovich Béla: Habaner Fayencen.

(5) Csányi Károly: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei.

(6) A kínai porcelán magas árára jellemző az a csereüzlet, melyet 1700 első éveiben a porosz király kötött a szász fejedelemmel. A szász fejedelem 124 darab kínai porcelánból álló készletért a porosz királytól 1000 dragonyost kapott.

(7) Meissner Porzellan von Erich Köllmann 1709. március 28-án jelentette a királynak, h...„den guten weissen Porcellain samt der allerfeinsten Glasur und allem zugehörigen Mahlwerk welcher dem Ostindianischen wo nicht vor, doch wenigstens gleichkommen soll”.

(8) Frigyes Ágost valóságos erődítménnyé építette ki a gyárat. Fegyveres őrséggel, árkokkal, felvonóhidakkal, halálos tilalmi rendelkezésekkel védte: ennek ellenére sem tudta megakadályozni, hogy merész vállalkozók a nagy titok birtokába ne jussanak. Az osztrák kormány szolgálatában álló Du Paquier hadbiztos Meissenbe utazott, ahol szövetkezett két francia kalandorral, akik hasonló célból leselkedtek a gyár körül. Megvesztegetéssel sikerült a gyár kémikusát Bécsbe szöktetni. Vállalkozása eredményeként létrejött a bécsi porcelángyár.

(9) Otto Walcha: Porzellan.

(10) Futó Dezső: A magyar gyáripar története.

A magyar gyáripar elmaradottsága 1840 körül: 12 millió népességű Magyarországon, kézműves, s mesterember 117 156, a katonai végvidékeken 8413. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 78 lélekre esik egy műves, ugyanakkor Ausztriában 15 lélekre jut egy.

(11) Mihalik Sándor: Folia Archaeologica VI.—1954. Sümeghy Vera: A herendi porcelán. Építőanyag. 1954.

(12) Mihalik Sándor: Folia Archaeologica VI.—1954. Adatok a regéczi porcelángyártás történetéhez. Művészettörténeti tanulmányok 1957.

(13) A korábbi publikációk is utalnak Stingi működésére. Wartha Vince: Az agyagművesség. György perben hozott Budapesti Központi kir. bíróság 1936. P. XXII. 400.659 95. bírósági ítélet: „A Herendi Porcelángyárat 1830-ban Stingi I. porcelángyáros alapította, ennek társa volt Fischer Móric”. Dr. Dornyai Béla: A herendi porcelán műipartelepről. Pesti Hírlap 1842. II. Dr. Varga József egyetemi tanár 1934-ben adott szakvéleménye a Herendi Porcelángyárról. (Gyári levéltár.)

(14) Mihalik S.: Stingi Vince herendi kerámia műhelye. Veszprém megyei múzeumok közleményei.

(15) Veszprémi Állami Levéltár. 1828. június 2-i közgyűlési jegyzőkönyv.

(16) Veszprémi Állami Levéltár. 1826. közgyűlési jegyzőkönyv. Mestermunka 1966 2 sz. „1826. a Herendi Porcelángyár alapításának éve”

(17) Veszprémi Állami Levéltár közgyűlési jegyzőkönyv 80/944—1826.

Molnár László: A Herendi Porcelángyár a reformkorban. Veszprém megyei múzeumok közleményei I.

(18) Sikota Győző: Hollóházi kerámia. (Füzéri r. kát. plébánia anyakönyvi bejegyzései.)

( 19) Peres ügyek, 1834. év K. IX. sz. 144-ről. A periratokból kitűnik, hogy a püspök Stingi Vincét jelentős összegekért perli.

(20) Veszprémi Állami Levéltár peres ügyek 1834. év k. IX. sz. 144.

(21) Mihalik Sándor: 1. m.

(22) Veszprémi közgyűlési jegyzőkönyv. 1833. V. 20. 1613 sz. és 1835. év k. Vintsigel Ferenc állandó anyagi gondokkal küzd. Különböző kölcsönöket vesz fel, majd Herenden vásárolt házára 300,— Ftot Winter Mátyástól, a Pápai Kőedény Fabrika tulajdonosától. Vintsigel sem a kamatot, sem a tőkét nem tudta fizetni, Winter hivatalos eljárást sürget, de a kölcsönadott pénzből egy krajcárt sem kapott, mert időközben a 75 éves Winter meghalt. Majd az adósságok terhe alatt kis herendi háza is dobra került, amit végül is Stingi vett meg.

(23) Veszprémi Állami Levéltár peres ügyek 1834. év K. IX. 143.

(24) Veszprémi Állami Levéltár közgyűlési jegyzőkönyv 1828. év június 2. 797 lap, 637 szám. Stökel Domonkos kislődi plébánostól 1730,— Ft. uo. peres ügyek 1834. év. K. X. 155. Szmodits János kanonoktól 389,— Ft uo. peres ügyek 1834. év K. IX. sz. 143. Küllei János kanonoktól 261,— Ft, 19 kr. uo. kis közgy. jegyzőkönyv 1829. V. 11-i 370. lap 953 szám. Kolósváry Sándor kanonoktól 150,— Ft.

91