Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A gyár története a két világháború között
szépségét és lendületét ábrázolja a lesiklás mozgásának szabályos kifejezésével. Nem véletlen az alkotás tökéletes kivitele, mert szerzője maga is aktív síelő. A labdarúgás egy ellesett pillanatát örökítette meg Barta Lajos: „Labdarúgó" figurája. A kötöttfogású birkózás klasszikus és szép mozdulatait szakszerűen fejezi ki Pankotai Farkas Béla: „Birkózók" szobra. Azt a pillanatot örökítette meg, amikor a versenyző ellenfelét a talajról kiemeli. A szobor mind a sportág, mind a szobrászat követelményeit tökéletesen érvényesíti. Fekete Géza: „Start"-ja a medencébe ugrás előtti megfeszített figyelem és mozgás dinamikáját hűen ábrázoló alkotás. Akad néhány —- számbelileg kevés — figura, amelyeknél a szobrászati követelmény kissé háttérbe szorítja a sportét. Az alakok „izomkolosszusként" teátrális beállítása, mint a „Súlydobó" figuránál, nem fejezi ki teljesen a súlylökés dinamikáját, vagy a ..Diszkoszvető”, amelynél a törzstartás merevsége miatt nem érvényesül teljesen a mozgás kifejezése. Híres személyiségekről készült mellszobrok fűződnek Horvay János, Lőrincz István, Erdey Dezső és Hanzély Jenő nevéhez. Az egyetemes és a magyar zenei kultúra, politikai, irodalmi, művészeti életünk nagyságait örökítették meg ezek a szobrok, alapos, naturalisztikus megfigyeléssel. A kis és nagyobb méretű átlátszó plakettek egyrészt tájjellegűek, másrészt vallási témákat, a politikai és közélet illusztris személyeiről készített képeket ábrázolnak. A nagyméretű, átlátszó porcelán ritka funkcionális alkalmazását a herendi r. k. templom egyik ablakán találjuk, amely két és fél méter magas, másfél méter széles ablakkeretben, ólmozott erezet közé helyezett porcelánlapokból tevődik össze. A hófehér, színezetlen porcelán-mezőny arányos mélyítése és domborítása, valamint az egész ablakon átsugárzó megvilágításból keletkező árnyékolás eredményezi az alak plasztikus megjelenését. A tervezés Csapvári Károly munkáját dicséri. E megkezdett úton, s hasonló modorban jelenleg is gyártanak művészi kivitelű plaketteket, melyek Horváth László, a gyár fiatal művészének alkotásai. A Herendi Gyár művészi pályafutásának szép mérföldköve a húszas évektől elindult kisplasztika. Ha akad is termékei között téves alkotás, nagyszerűen megkezdett út, olyan értékes előkép, amelyhez felszabadulásunk utáni herendi kisplasztikánk gazdag témájával, új művészi elgondolások érvényesítésével csatlakozhatott. Bár 1938-ban az európai hatalmak fegyverkezési versenye, a német agressziós törekvések még nem vezettek háborús konfliktusra, a kereskedelmi életben éreztették hatásukat. Herend 39/40-es éveinek termelésében azonban nem találjuk még nyomát a hatásnak. A 30-as évek végén a gyár termelékenysége a gazdasági, statisztikai adatok tükrében, az exportban, a gyár létszámemelkedésében előrehaladást mutatott. Egy-két adat e fejlődésről. Az égetés pl. 1937-ben 86,3°0-kal növekedett. A keresetek 8—10%-kal emelkedtek. Havonta kb. 15 ezer tárgy készült. Míg a gyár létszáma 1923-ban, az RT. megalakulásakor 32 fő volt, az 1939/40-es években 450 főnyi létszámot ért el.(194) A termelés eredménye az elmúlt évek adataival összehasonlítva 10°o-kal magasabb értéket mutat.(195) Termelésének 18—20%-át külföldön értékesítette, de Angliába és Amerikába az előző évekhez képest 1938-ban 25%-kal csökkent az exportja.(196) 73
