Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

A gyár története a két világháború között

zással érzékeltette, másrészt a ruha magyaros dekorációja az eszmei mondanivalót fejezi ki. A búsuló juhászban gyermekkori élményeinek egyikét örökítette meg. amely hazafiúi érzések és aggódások, a nemzeti romantika tiszta eszméinek kifejezője.

Herend vallásos tárgyú kisplasztikájával a húszas évek végén akkor jelentkezett. amikor az egyházi művészet terén ..magyar barokkról" álmodoztak. Nehezen tudtak elszakadni a szobrok szirupédes festésétől. Maga a közönség is nehezen értette meg, hogy az új életforma új művészetet kíván. Fiatal magyar művészek merészen törték át a konzervatív sorompókat. A harmincas évek vallási tárgyú művészetének e tisztultabb korában jelent meg a kor művészi követelményeinek megfelelő igénnyel a herendi kisplasztika. Ennek szép bizonysága Lux Elek Matyó-madonnája. A porcelán szobor matyó ornamentikájú ruhában ábrázolja a

71