Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

A gyár története a két világháború között

a tradicionális stílusban készült étkezőkészleteket dicsérte.(188) A lipcsei kiállítás többek között arról győzte meg a szakma köreit, hogy az egyre fejlődő lakáskultúra kedveli a díszporcelán és kisplasztika alkalmazását.

Itthon a nagy külföldi személyek látogatásának olyan központjába került a gyár, mint „klasszikus” korában. A sok közül kiemeljük a walesi herceg látogatását, amivel a korabeli sajtó sokat foglalkozott. A herendi gyár állandó kiállítási helyiségében a herceg nagy érdeklődéssel nézte azt a mintagyűjteményt, amelynek mását annak idején dédanyjának, Viktória királynőnek és nagyatyjának, VII. Edward királynak szállították.! 189) A herceg kijelentette, hogy ő maga is szenvedélyes porcelángyűjtő, s több megrendelést tett. Többek között a „Halas-mintás” készletet, s ugyanilyen mintás hamutálakat, cigarettapoharakat stb. A gyár emlékül felajánlott a hercegnek egy „Prince of Wales” modellü teáskészletet. E modellből az első készletet Ferenc József ajándékozta annak idején VII. Edward angol királynak, amikor még walesi herceg volt.(190)

A következő években a londoni „Old Budapest” bálon Herend porcelánjai egy magyaros stílusban elkészített külön pavilonban kerültek kiállításra. A herendi kiállításnak igen nagy sikere volt. Angol hölgyek pompás magyar öltözékben vetélkedtek a porcelánok eladása terén. Az első vevő Sir Broadbridge, London főpolgármestere volt. A siker bizonyítéka, hogy egy nagy Westend-beli cég saját rendezésében az egész kiállítást megismételte.

Majd a belga király egy Magyarországon is közismert és kedvelt mintájú fácán-készletet vásárolt.! 191)

Herend részvételéről a Budapesti Nemzetközi Vásáron az Üvegesek Lapja 1935-ben így számolt be: „Herend most is a régi Herend. Sajátságosán kézimunkás érték, a porcelán minden anyagszerűségét kihasználó finomművű munkák, értékek, melyek hírt és dicsőséget szereztek a magyar névnek, de a magyar kultúrtörténetemben is állandó jellegű értéket képviselnek.”

A belső piac megszervezése területén jelentős volt a vidéki üzlethálózat, lerakatok kiépítése a „Lavel” nagykereskedelmi cég közreműködésével.! 192) Érdekes és hasznos kezdeményezés volt a két Veszprém megyei gyár : Herend és az Ajkai Üveggyár termelési együttműködése. A poharak és étkészletek formáját és dekorját összehangolták, sőt az asztalterítő mintáját is.(193) Napjainkban is tapasztalható hasonló együttműködés a két gyár között.

A két világháború közötti időszakban Herend művészetére különösen jellemző a kisplasztika széles körű fejlesztése. Mielőtt részletesebben foglalkoznánk Herend ilyen irányú művészetével, újra meg kell emlékeznünk Johann Joachim Kaendler személyéről, aki a porcelánplasztika stílusát nemcsak Meissen, hanem egész Európa számára is megteremtette. Bármennyire is eredetiek, gazdagok és változatosak az európai porcelángyárak művészi szobrászati alkotásai, mégis mind a Kaendler által elindított kisplasztikái irányt követték. Kaendler művészi ösztöne felismerte, hogy a porcelán fehér színe, a festett díszítés fénye csak kis méretű szobrocskákon érvényesül. Ezzel megtalálta s ki is jelölte a kisplasztika útját. Szebbnél szebb szobrocskák tarka csoportjait alkotta meg, amelyek porcelánban örökítik meg a mindennapi élet érdekes mozzanatait. A plasz- 68 tikai ábrázolás eddig ismeretlen alakjai jelennek meg. Az udvari és társa-