Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A Fischer-utódok és a részvénytársaságok kora 1876-tól 1920-ig
értékű porcelánt és kőedényt exportált az Egyesült Államokba.! 152) Az európai gyárakat érzékenyen érintette az amerikai export hiánya. Létszámcsökkentéssel, kevésbé értékes piacok megnyitásával próbáltak ellenértéket keresni az „Elvesztett paradicsomiért. A limoges-i porcelángyár Franciaországban 1907-ben 200 munkását volt kénytelen elbocsátani.! 153) Egyszóval a porcelániparban túltermelés állt elő, ami árcsökkenést és minőséggyengülést vont maga után. „Az anyagi gondokkal terhelt fő nem képes szellemi erejét teljesen kifejteni.” A létért küzdő gyárak nem áldoztak a technika tökéletesítésére, új forma és dekor tervezésére.! 154) Herend külső és belső piacát erősen befolyásolta ez a körülmény. Megoldatlan vámpolitikánk miatt az olcsó német és cseh porcelántermékek —- az amerikai export kiesése miatt — még nagyobb mértékben árasztották el a magyarországi piacot.(155) 1908-ban Magyarország porcelán és kőedény behozatala 148 ezer koronára rúgott.(156) Az Országos Ipar Egyesület 1907-ben Karácsony előtt felhívással fordult a magyar vásárlókhoz, hogy csak magyar iparcikkeket vásároljanak. „Legyen a szeretet ünnepe igazi, nemzeti karácsony” -— szólt a felhívásul 57) 1907-ben a pécsi országos kiállítás kitüntető oklevele, majd 1910-ben átmenetileg javult országos gazdasági helyzet! 158) bátorítást adott a gyárnak. Az 1911-ben Torinóban rendezett kiállítás aranyéremmel tüntette ki a herendi termékeket. E sikerek mögött ott találjuk a kiváló szakmunkások neveit: Fischer János korongosét, Eckert József, Fischer József. Schindler Antal, Édl István, festőkét Pichner Mihály, Wolf József, Eckert András, Müller Bálint égetőkét. Az átmeneti siker és fellendülés nem oldotta meg végérvényesen az anyagi gondokkal küzdő gyár üzletmenetét, annál is inkább, mert Farkasházyt súlyos betegsége hosszú ideig szanatóriumi kezelésre kényszerítette. A háborús hangulat a gyártásra bénítólag hatott. A különböző nyersanyagok árainak fokozatos emelkedése, valamint a vasúti fuvardíj folytonos emelése Herendet is súlyosan érintette. Tekintve, hogy az eladási árakban változás nem történt, a gyár a drágább termelési költséget saját haszna rovására volt kénytelen elviselni. A megélhetés drágulása folytán a béregységek is némileg emelkedtek. A gyár korábbi adótartozásait nem volt képes törleszteni. Újabb és újabb árveréseket tűztek ki. Farkasházy ismételten kölcsönök felvételéhez folyamodott és porcelántárgyakat helyezett el különböző helyeken bizományba. Újabb létszámcsökkentésre került sor. Ez volt az általános helyzet a herendi gyárban, közvetlenül az első világháború előtt. Az 1914. évvel lezárult az előző évek gazdasági kríziseinek hosszú sorozata. hogy helyet adjon a legválságosabb időszaknak, a világháborúnak. Nyersanyaghiány, a vasúti forgalom még komolyabb korlátozása, munkaerőhiány jellemző a háború négy esztendejére.! 159) A háború véget vetett Herend előző évi gyér forgalmának is. A vendégeskedések ideje lejárt. A mindennapi megélhetés gondja mellett senki sem gondolt új porcelánkészlet vásárlására, vagy akár a régi kiegészítésére. Annál is inkább, mivel 1915-ben a porcelán árát országosan 15%-kal felemelték.! 160) A háború második évében az egész falu felfigyelt, ha a gyár kéményéből füst szállt fel. Csak a festészetben dolgozott egy-egy festő, akik a raktárban felhalmozott porcelánt festették. Ez az általános helyzet az egész magyar porcelán- és kőedényiparban. Ugyanakkor a szakfolyó- 60 iratok nem akartak tudomást venni a valódi helyzetről. Az Üveg és
