Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A gyár fénykora 1851-től 1873-ig
Lothar Bucher 1863-ban a londoni kiállításról szóló jelentésében ez áll: ..A Fischer-féle gyárnak régi híre van. amelyet Alexander v. Humboldt is megerősített, s amelyet annak köszönhet, hogy a finom kínai porcelánt tökéletesen tudja utánozni : nagy vázájával jobban eltalálta a kínai zöldet, mint Sèvres.” A ..Honoris causa" éremmel tüntették ki a gyárat e kiállításon. (90) A kiállításon bizonyos nyomott hangulat lett úrrá. Az egymást sűrűn követő kiállításokban az emberek elfáradtak. A nemzetek sokasága belefáradt a ..kar” vagy a ..statiszta" szerepébe, megelégelte a ..tenoroknak" jutott tapsokat, s csak unottan játszotta végig a szerepét. Mindenki arról beszélt, hogy megismételjék-e újra a darabot! Mindenesetre Herend szereplésének hazai visszhangja is jelentős. A Vasárnapi Újság 1863-ban vezércikkben emlékezett meg a gyárról, s Fischer arcképét is közölte. A londoni kiállításról többek között ezt írta: ,.A tavalyi londoni iparműtárlaton a legélénkebb figyelemben részesültek Herend chinai díszedényei.” 1863. február 21-én déli 1 órakor a Burgban közös fogadás alkalmával mutatták be Fischert a császárnak, s a londoni siker jutalmául Ferenc József-lovagrendet kapott.(91) Majd az 1864-ben — rossz üzleti menet miatt — megszűnt császári porcelángyár védett mintáinak jogát átruházta a herendi gyárra. S mikor termelése és hírneve felfelé ível — szinte herendi sors —, újabb csapást kell elviselnie, ismét tűz ütött ki a gyárban, s maga az újjáépített homlokzati rész is a lángok áldozata lett. A gyár most is, mint 20 évvel ezelőtt, nagy energiával takarította el a romokat, s most is, mint 20 évvel korábban, az építéssel párhuzamosan folytatta a termelést, aminek frappáns bizonyítéka az 1865. évi pozsonyi iparmű kiállításon nyert díszoklevél. * Közben Franciaország, mely a császárság fényét minden áron csillogtatni akarta, nem engedte feledésbe merülni a világkiállítások gondolatát. Franciaország akkor nagy és hatalmas ország volt, meghívását a többi államok nem merték visszautasítani. De a nagy és hatalmas Franciaországnak is tudomásul kellett vennie, hogy a világkiállításoknak egyszerű ismétlése egymagában nem elégítheti ki a közigényeket. Az 1867-iki párizsi kiállítás — mint újdonságot — a munka történetét mutatta be ipari szerszámokban és ipari készítményekben. Franciaország kiállítási felhívása eljutott Bécsbe is és magas szinten folytak az előkészületek, hogy érdemes termékkel vegyenek részt. Hamarosan megérkezett Magyarországra is a császári értesítés és a kiállítás szabályzata.(92) Szakbizottságokat szerveztek, amelyek az egyes iparágakat a kiállításon képviselni fogják. Fischer Mórt a kamara felszólította, hogy jelentkezzen a királyi helytartótanácsnál bizottsági tagnak. 1865-ben benyújtott kérelmében hivatkozott a gyár elért eredményeire, s a világkiállításokon szerzett tapasztalataira és szakmai jártasságára.(93) ,.Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége magyar királyi Helytartótanácsának nevében — hangzik a Helytartótanács 1865. december hó 18-án kelt leirata — ...kegyelmes udvari rendelvény szerint hazánknak az 1867. évben Párizsban tartandó világkiállításon leendő méltó képviseltetésének eszközlése végett országos bizottmány neveztetett ki, melynek tagjai.. A kereskedelmi kézműipar és gyárszakból Fischer Mór nevét találjuk, 39
