Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A gyár fénykora 1851-től 1873-ig
rózsa naiv bájt biztosít. A tálakat és csészéket csigavonalas arany guirland keretezi, amely valósággal megélénkíti az amúgy egyszerűnek tűnő mezőnyt. Összehasonlítás alapján kínai eredetűnek ítélendő, stilizáltságát azonban már Herend sajátjaként kell értékelni. A londoni gróf Cubash számára készült az első minta Herenden. Az erős európai hatást tükröző kínai minta herendi változata a „Windsor Castle". A tányér közepén ismét a „Familie Rose”, a stilizált kínai rózsa festését találjuk, melyet téglavörös és lila folyondárszerű virágfürt övez. Az első készlet az angol királyi család windsori kastélya számára készült az 1860-as években. Herend egyik leggazdagabb dekoratív hatású kínai mintája a „Fekete Siang", a „Siang Noir”. Mértani beosztásával stiláris rokonságot mutat a Gödöllő-mintával. Csupán az üres tégla alakú mezőkön elhelyezett kínai rózsák és virágok mutatnak különbséget. A fekete alapon, festett virágokkal tűzdelt folyondár különös bájt ad a mintának. Teás- és mokkáskészleteken kívül különböző dísztárgyakon kedves változatokban jelenik meg. A kínai hatás soha el nem múló szépségét és formai gazdagságát örökíti meg még a Tschung figurális mintája. A főleg dísztárgyak dekorálására alkalmazott „Macao-minta” fekete alapon stilizált madarakkal örökíti meg a kínai hatást. Leghűségesebben követi a régi kínai porcelánok színezését és formáját a „Halas" „Poissons" minta. Tekintve, hogy stilizáltsága teljesen kínai mintára vall, mindenkor kékes alaptónusú porcelánon készül. A különböző színű (kék, téglavörös, fehér és arany) halak zöld színű moszatok között és a kék színű guirlandok. a növények feketés kontúrjai különös dekoratív hatást keltenek. Tetszetős kombinációban találjuk a Halas-mintát a kettősfalú dísztálakon és csészéken. Ferenc József a bécsi kiállítás alkalmából e modorban készült szervizt vásárolt ajándékul a walesi hercegnek, a későbbi VII. Edward angol királynak, s azóta a walesi nevet viseli. A rendkívül fejlett technikával, s különös gonddal készített szervizek, söröskancsók két részből állnak. Egy csipkeszerűen áttört külső és egy simafalú belső részből. A gyík alakú fülek s fogantyúk, a csipkés mezőnyt megosztó aranyozott sávok, a keleti ízű guirlandok, az általában gazdag aranyozás megkapó összhatást keltenek. A már említett Wiener Post az osztrák múzeumi gyűjtemény áttört falú herendi tárgyairól így írt: „Egy rostélyszerüen áttört falazatú, magas lábon álló csésze és kancsó a gyártás netovábbja. Minden egy darabból van, sehol semmi csavar vagy más idegen anyagból való kapocs. Ha azt kérdezzük Fischer úrtól, hogyan lehetett e finomul áttört falat, mely alul és felül szorosan a tömörebb anyagra illeszkedik, a tűzben megóvni a repedéstől, hogyan tudta az áttört fal mögötti fal felületét befesteni, Fischer úr vállat von, és azt feleli, hogy ez az ő titka, ezt nem árulhatja el."(85) A gyár magas művészi és technikai felkészültségét mutatja az 1851-ből származó Varsányi Ede festette díszváza. Az egyik oldalán Fischer portréja látható, amely a portréfestészet magas igényével készült. A másik 36 oldalán a gyár képe aprólékos vonalas grafikai technikával. A barokkos
