Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

Jegyzet

(194) Gyári Levéltár. Jelentés 1939. V. 5. (Nagy Sándor feljegyzései.)

Gyári létszám : 1923-ban

32

1925-ben

91

1930-ban

60

1934-ben

129

1940-ben

450

1949-ben

388

1950-ben

400

1955-ben

501

1960-ban

607

1963-ban

759

(195) Herend jelentése 1938-ban a Győri Kereskedelmi és Iparkamarához.

(196) Jelentés a Győri Iparkamara 1938. évi közgazdasági viszonyairól.

„A kerület régi híres porcelángyára (Herend) jól volt foglalkoztatva és a munkáslétszámot valamivel emelte. Termelésének 18%-át külföldön értékesítette. Kivitele azonban Angliába és Amerikába az előző évhez képest 25%-kal csökkent, míg Olaszországba valamivel emelkedett. Panaszolja a vállalat a szociális és egyéb terhek következtében a termelési költségek aránytalan fokozódását.” Gyári Levéltár export kimutatás 1936—1943-ig.

(197) Gyári Levéltár, 1935. Herendi és a Pécsi Zsolnay Vilmos Porcelángyárak közös kérvénye a M. kir. kereskedelemügyi miniszterhez. 1935. nov. 30-án.

(198) Magyar üveg és agyagújság 1937. 2. sz. „Ismét 15.000 kg. német porcelán behozatalára kapott engedélyt a Baross Szövetség.”

(199) Gyári Levéltár. Gyári jelentés a Győri Kereskedelmi és Iparkamarához.

(200) Magyar Iparművészet 1940. 7. sz.

(201) Gyári Levéltár. Anyagbeszerzési iratok.

„Da unsere seit 100 Jahren existierende Fabrik viel Geschirr für Krankenhäuser und Kurorte verfertigen muss, so bitten wir Sie den Liefertermin so sehr als nur möglich zu verkürzern.”

(202) Gyári Levéltár 1943. Képviseleti megállapodás.

(203) Gyári Levéltár. Exportkimutatás 1936—43.

(204) Gyári Levéltár anyagbeszerzési iratok, 1943. Herendi Gyár felterjesztése az Ipari Anyag Hivatalhoz, melyben a kályhaipar fejlesztéséről tett jelentést.

(205) Gyári Levéltár 1943. Magyar Tégla- és Agyagárusok Országos Egyesülete 1404. sz. K. M. 39500/1943. sz. rendelete.

(206) Gyári Levéltár. Exportkimutatás 1936—43.

(207) Gyári Levéltár. 1944. RT. iratok. Igazgatósági ülés jegyzőkönyve 1944. szeptember 30.

(208) Gyári Levéltár 1944. III. 7. Gyárvezetőség levele gr. Esterházy Mórichoz.

(209) Gyári Levéltár, 1944. RT. igazgatósági ülés jegyzőkönyve 1944. szeptember 30.

Dr. Gulden Gyula vezérigazgató jelenti: „A rendkívüli viszonyok az egyes vállalati vezetőket fokozott feladatok elé állítják. A nehéz postai és közlekedési viszonyok fokozott önállóságra szorítják az egyes intézkedésre hivatott vezető alkalmazottakat. Utóbbi körülmény viszont fokozott önállóságra szorítják az egyes intézkedésre hivatott vezető alkalmazottakat. Utóbbi körülmény viszont fokozott felelősségérzetet is kíván meg tőlük. Mindez pedig indokolná, hogy az alanti régi kipróbált vezető alkalmazottak esetében címük és hatáskörük a rájuk háruló feladatokkal összhangban legyen. Ezért alanti kinevezéseket javasolja. Kummer László aligazgatót kereskedelmi igazgatóvá, Kovács Elemér cégvezetőt üzemigazgatóvá, Villányi Róbert cégvezetőt aligazgatóvá.”

(210) Gyári Levéltár 1944. Igazgatósági iratok.

(211) Magyar Országos Iparművészeti Tárlat. Kassa 1943.

(212) Gyári Levéltár 1945. évi levelezések. Herendi gyár jelentése a győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarának. A gyár 1945. május 14-ig termelő munkát nem végzett.

(213) Uo.

(214) Herendi Porcelángyár RT. kereskedelmi jelentése, 1947. Közgyűlési iratok, 1947.

(215) Jelentés a Herendi Porcelángyár RT. gyártelepén, 1947. február 24-től 27-ig bezárólag megtartott betekintésről.

„A szállítások az Artica A. G. cég közreműködésével történnek. A cég a leszállított árukat fix áron veszi át és a bonyolításért a számlázott ellenértékből 15 % jutalékot, valamint 2% pénztári engedményt hoz levonásba.”

(216) Jelentés a Herendi Porcelángyár RT. gyár telepén 1947. február 24-től 27-ig megtartott revízióról.

(217) Herendi gyár felterjesztése 1947. december 12-én az iparügyi miniszternek.

„Kérjük Miniszter Urat, szíveskedjék megengedni, hogy 1947. december 29-től kezdve porcelángyárunkat üzemben tarthassuk, vagyis porcelángyárunknál a kötelező üzemszünet csak december 21-től december 28-ig bezárólag tartson. Kérelmünk indokolásául tisztelettel előadjuk, hogy porcelángyárunk külföldi porcelánmassza hiánya miatt már ez év elejétől kezdve csak 40 órás üzemmenettel dolgozik, mert csak így tudja 400 munkavállalója folyamatos megélhetését biztosítani.

Műszaki igazgatónk közelmúltban tett külföldi utazásának eredményeképpen abban a helyzetben vagyunk, hogy nagyobb mennyiségű külföldi porcelánmassza van útban s annak megérkezése mindennap esedékes. Nemcsak gyárunknak, de a magyar kerámia-ipar termelésének nagy kárára volna, ha ezen újonnan érkező külföldi porcelánmasszának feldolgozásához csak késve jutnánk. Meglevő s nagyon változatos minőségű maradék porcelánmasszánk feldolgozása ugyanis az érkező új porcelánmassza munkába vétele előtt feltétlenül szükséges és indokolt és így porcelángyárunknak üzemben tartását december 29-től kezdve termelésünk érdekében munkásainkkal egyetemben annyira fontos érdeknek tartjuk, hogy ennek megengedését kérelmezzük.

Legyen szabad ezen felül arra a szociális szempontra is rámutatnunk, hogy munkásaink a porcelánmassza hiánya miatt ez év elejétől kezdve úgyis hetenként 1 nap kényszerszünetet tartottak.”

(218) Országos Levéltár OLT. 1947—2237. Herendi Porcelángyár beadványa az Országos Tervhivatalhoz.

(219) Herendi gyár Lt. jegyzőkönyv 1948. április 8.

(220) Helyzetjelentés 1948-ból. Gyári Lt. 1948.

98