Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
III. A felszabadulástól az államosításokig 1945-1949
egyik művezetője került. Az államosítás utáni profiltisztítások során adta le az Agrolux a fogyasztásmérők gyártását. Számlálógyártási ágazatát a Népgazdasági Tanács 1950. március 2-i 10 1950. sz. határozata olvasztotta be a Ganz Árammérőgyárba. A MECHANIKAI MŰSZERGYÁRTÁS GONDJAI Amíg a számlálógyártásban nagyrészt épségben maradtak meg az egyes vállalatok gépi berendezései, addig a mechanikai műszergyártók között csak részben volt hasonló a helyzet. A géppark ugyan nem semmisült meg, de egyes jelentős vállalatok állóeszközállománya — a német csapatok visszavonulásakor leszerelve - külföldre került. Ezeknek a gépeknek azonban csak részbeni visszaszerzése is hosszú időbe telt. A világháborút sértetlenül átvészelő kisebb cégek gépparkja viszont csupán néhány darabból állott. A termelés üzemi keretei meglehetősen kisszerűek voltak. A vállalatok tevékenysége mégsem becsülhető le az 1949-50 folyamán bekövetkezett államosításukig ill. összevonásukig, mert bekapcsolódtak az ország számára hiányzó és nélkülözhetetlen műszerek előállításába csakúgy, mint a jóvátételi szállításokba. Munkájuk hozzájárult az ország újjáépítéséhez. A Marx és Marx Első Álagyar Repülő mű szer gyár termelése a részben Dunába veszett, részben az Ausztriába szállított géppark miatt gyakorlatilag szünetelt. A vállalat üresen kongó épületeit az Elhagyott Javak Kormánybizottsága vette gondozásba. Élére kormánybiztos került. A Bulcsu utcai gyártelepen 1945 februárjában összejött 30-40 dolgozóval lassan indult meg a rendszeres termelő munka. „Úgy kezdtük - írja visszaemlékezésében egyikük -, hogy ketten dolgoztunk egy lábhajtású esztergapadon. Amíg az egyik hajtotta a gépet és dörzsölte a kezét hogy ne fázzon, a másik esztergált. Azután cseréltünk.” A kezdeti néhány fős létszám 1947-re kb. 70 főre, majd az államosítás idejére kb. 150 főre emelkedett. A dolgozók kis kollektívája 1946 közepén, miután a vállalati tulajdonviszonyok tisztázódtak, megalakította a Műszaki Munkaközösség és Értékesítő Szövetkezetei. A szövetkezet, hogy fenntarthassa magát, a legkülönfélébb munkákat \állalta el. A termelés alapjául a vállalat elhagyott gyártelepeiről összegyűjtött és megmaradt gépek szolgáltak. Később - 1946 elején - ezekhez járultak az Obermühlből hazaszállított gépek. Gyártottak az épülő Kossuth-hídhoz csavarokat, a textilgyáraknak fonalszámmeghatározókat, fonalgombolyítókat és szakítógépeket. Leleményességből jelesre vizsgáztak. Felkeresték a budapesti cs vidéki iskolákat, a hibás tanszereket beszállították és megjavították. A javításokért az iskolák az akkor létfontosságú élelmiszerekkel fizettek. Szállítottak a MAORT dunántúli telepeinek Humble-féle fenéknyomásmérőket. 1947-48-ban a régi Marxton-féle vetítőgép helyett Bölcskey-féle vetítőgépeket gyártottak, amelyekből 25 db-ot Jugoszláviába is exportáltak. A Szövetkezet szintén megválasztotta az üzemi bizottságot. Első elnöke Fiiszár László műszerész lett. Az üb működése természetesen egészen más körülmények között folyt, mint a nagyvállalatoknál, ahol a tőkés tulajdonosok erőteljes ellenőr-73
