Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
MŰSZERGYÁRTÓ KISEBB CÉGEK TEVÉKENYSÉGE 1920-19.14 ZOLTÁN HUGÓ ÉS TÁRSA, VALAMINT A MIKRON Még az első világháború előtt, 1908-ban tűnt fel Zoltán Hugó, aki már akkor vallotta, hogy a korszerű üzemi termelés elképzelhetetlen megfelelő üzemgazdasági, hőtechnikai műszerek nélkül. Mérnöki irodát nyitott 3-4 fővel. Nyugateurópai cégek képviseletét szerezte meg. Zoltán hamarosan rájött arra, hogy kifizetődőbb az alkatrészek importja és szerelése. Néhány munkását az I. világháború után Németországba küldötte a szerelő szakma kitanulására. Hazatértük után alakult meg a Zoltán Hugó és Társa cég, amelynek vezetését Zoltán halála után Szendrő György vette át. A vállalkozás gyors fejlődése azonban csak 1945 után következett be és összefüggött a Mikron cég felemelkedésével. A nagy világgazdasági válság alatt 1932-ben alapította meg a Sirály Rádiólaboratóriumot Blau (Barabás) László. Az üzem neve rövidesen megváltozott és a Mikron Precíziós Mechanikai Üzom nevet kapta. Az V. kerület Vilmos császár út 6. sz. alatti műhelyben eleinte egv-két majd 8-10 fő dolgozott. A tulajdonos egyenáramú hálózati rádiókat gyártott, amíg az ORION nem kezdett előállításukkal foglalkozni. Felkeltették figyelmét az elektrogyógyászati készülékek is, amelyeket a hazai üzemek szintén nem gyártottak. Ugyanakkor a 30-as években gomba módon elszaporodó kozmetikai szalonok különféle epilációs diatermia (szőrtelenítő) készülékeket, kvarclámpákat stb. igényeltek. A Mikron bevezette ezek gyártását. A Mikron és a Zoltán cég közti első kapcsolatok 1935-ben szövődtek. A Mikron többízben gyártott alkatrészeket a Szcndrő-félc műszerek előállításához. A cég 1940 májusában költözött át a XIII. kerület Visegrádi köz 5. sz. alá. Az itteni tágasabb szuterénban kényelmesen helyezték el a gépeket. A tulajdonost azonban 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. Megjárta a Don-kanyart, a mauthauseni lágert, ahonnan sikerült életben visszatérnie. PARTOS ÉS TÁRSA Pártos Sándor vállalkozásának legelső éveiből mindössze annyi ismeretes, hogy 1918-ban telepítette át a VII. kerület József főherceg utcai kis műhelyét Kispestre, az Üllői út 78. sz. alá. Pártos felismerte a feszmérők előállításában rejlő üzleti lehetőséget, de tőke hiányában nem használhatta ki helyzeti előnyét, hogy az országban az elsők között készített feszmérőket. A tőkehiány miatt licenszvásárlásokra nem gondolhatott, mint pl. az EKA. A kis műhely mégis gyarapodott. Az új Üllői úti műhely közel 1000 O-es telken terült el, a későbbi bővítések lehetőségét biztosítva. A bejárati, utcai fronton álló épületben helyezték el az irodákat, míg az udvar egyik szárnyán állott a műhely. Vele szemközti oldalon a fészer emelkedett, amelyben az árukat tárolták. A régi műhellyel szemközt épült meg később a második műhely a 30-as években. 66
