Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
a 44. M. tip. kézi rakétavetőkhöz elektromos szikrát adó indikátort készítettek. A kicserélődött felső vállalati vezetés cgvre inkább hozzájárult a hadfelszerelési anyagok gyártásának kiszélesítéséhez. Páncéltörő rakétából 1944 őszén kb. 200 db-ot gyártottak. Az üzem élére 1944-ben Rozváczi Omazta Gyula nyug. őrnagy került, mint katonai parancsnok. A vállalat Vörösmarty utcai részlegében fogdát állított fel a munkafegyelem fenntartására. Az 1944. március 19-i német megszállás, majd az október 15-i nyilas hatalomátvétel után nehéz napok következtek. A termeléshez szükséges nyersanyagok és félkésztermékek hiánya egyre jobban érződött. Gondot okozott a vállalati dolgozók élelmezése. 1944. november 4-én az EKA hadiüzemi személyzeti parancsnoka elrendelte a nélkülözhető árukészlet Dunántúlra telepítését. Decemberben pedig a HM adott szóbeli utasítást a 44. M. kézi rakétavetők alkatrészeinek soproni gyártására. Ezt megelőzően a gyár leszereléséről és Németországba szállításáról szintén intézkedtek. A becsomagolt anyag- és árukészletet azonban a kiszállítás helyett a budafoki borpincékben rejtették el. Az egymásnak ellentmondó parancsok miatt és az okos időhalogatás révén a gyár dolgozói kibújtak a parancs teljesítése alól. Az év utolsó napjaiban pedig már a Vörös Hadsereg előrenyomulása hiúsította meg a gyár kitelepítését. Az EKA, mint kb. 400 fős középüzem, a bérezésben nem haladta meg az átlagszintet. Munkásai közül csak keveseket fizetett meg. A vállalat vezetői azonban tisztában voltak azzal, hogy bizonyos ,,előrelátó” szociálpolitikai intézkedések nélkülözhetetlenek. Létrehozták 1933-tól az EKA sportkörét labdarúgó, lövész, teke, turista, tornász, fényképész szakosztályokkal. A vállalati tőkés vezetés azonban nem tudta intézkedéseivel meggátolni az illegális munkásmozgalom erősödését. Pchartz Imre, kereskedelmi dolgozóként, a főváros ostromakor ellenállási csoportokat szervezett. Az illegális kommunista párt tagjaként irányította a géppark megmentését célzó akciókat. Társai voltak Faludi Jenő raktárfőnök, Mcgygyesi László üzletvezető, Stábler Gyula, a műszaki osztály, Sárosi Károly a szerelőüzem vezetője és a névtelen, de cselekvő munkások. A FEHÉR FERENC-FÉLE MLJSZERGYÁR MEGALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 1920-1944 A MURÁNYI UTCÁTÓL KISPESTIG A hazai vállalkozók közül már az első világháború idején többen felismerték, hogy az clcktrifikáció terjedésével jövedelmező vállalkozások alapja teremthető meg. Az 1889-ben született Fehér Ferenc a gyengeáramú vonalon indult cl. 1903-ban állt be műszerésztanulónak az Egger B. és Társa céghez, majd ausztriai, svájci és németországi tanulmányutat tett. Visszatérése után 1919-ben, önállósította magát Fehér József Ferenc társas cégként. A megindított 23 m2-es műhely a VII. kerület Murányi u. 18. sz. alatt üzemelt. A berendezések értéke 118 ezer K-t tett ki. 4 49