Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
A HAJÓS ÉS SZÁNTÓ CÉG SZEREPE AZ ELEKTROMOSIPARI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN 1920-1944 Az 1920-ban alakult Hajós- és Szántó Elektromos Gyára rt. a kereskedelmi tőke ipari tőkévé átalakulását jól tükrözi. Hajós Lajos 1919-bcn még villamos műszaki nagykereskedést vezetett. A kereskedést a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank finanszírozta. A bank azonban úgy látta, hogy az elektrotechnikai cikkek gyártásának felvétele kedvező profitlehetőségeket biztosít. így alakult meg a vállalat 3 millió korona alaptőkével. Az infláció következtében 1923-ban 100 millió K-ra emelkedett az alaptőke, amelyet a pengő bevezetésével 200 ezer P-ben állapítottak meg. Ezt 1929-ben 400 ezer P-rc emelték fel. A felemelt részvénytőkéből kisebb mértékben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank is részesedett. A vállalat még az 1920-as években több vezető nyugat-európai cég vezérképviseletét szerezte meg. Ezek között foglalt helyet a Hartmann und Braun A. G. Frankfurt a M., Koch und Sterzel A. G. Dresden, Jenaer Glaswerk Schott und Gen. Jena, Körting und Mathiesen A. G. Leipzig-Leutsch, Deutsche Gasglühlicht-Auer-Ges. m. b. H. Berlin, Franz Sauter A. G. Basel és a Rheostat Spezialfabrik elektr. Apparate, Edm. Kussi Dresden cég. A képviseletek ellátásán kívül azonban a kelenföldi I. kerület Daróczi u. 3. sz. alatt a gyártás is megindult. A cég eladási központja a VI. kerület Andrássy u. 58. sz. alatt működött, ezt megelőzően a VI. kerület Paulay Ede u. 7. sz. alatt. A gyárépület földszintjén állították fel a gépműhelyt. Az első emeleten működött az árammérőosztály önálló részlegként és a festő műhely. A második emeleten a 3 műszerészműhely nyert elhelyezést. Az egyes szinteken öltözőhelyiségek is voltak, de szekrények nélkül. A mosdó csupán egy hosszú vályú volt, mely felett vízcsapok függtek. A gyártási profil vegyes volt, mintegy 2000 terméket állítottak elő, közöttük egy- és háromfázisú villamos fogyasztásmérőket, vasalókat, tea- és kávéfőzőket, főzőlapokat, tűzhelyeket, testmelegítőket. A háztartási készülékeken kívül foglalkoztak villamos szerelési anyagok, erősáramú villamos készülékek stb. előállításával és eladásával. A Hajós és Szántó cég fokozatosan tört be a piacra. A vállalat műszaki igazgatója Wiesengrund Miksa volt. Az 1930-as évek elején konstruált Wvkw és Wk egyfázisú vastokos számlálói keresettek voltak belföldön. E típus 0,5 kg-mal könnyebb változatát exportálták, sőt licenszét a nürnbergi Heliowatt cég is átvette. A Wicsengrund-Mondl kettős műszaki együttműködésének lett gyümölcse a Dzk, D20 és D3k háromfázisú számláló. Kétszeresen terhelhető rendszer volt, amelyet az 1930-as évek végén háromszoros terhelésre is kifejlesztettek. A fogyasztásmérő termelés havi 4-5 ezer db körül mozgott. A vállalat, leányvállalatán, az Agroluxon keresztül bekapcsolódott a községek villamosításába. A munkálatokat az Agrolux végezte, míg a szükséges anyagokkal (számlálók, mérőműszerek stb.) a cég látta el. Az 1920-ban alakult Agrolux cég igazgatósági tagjai közt a Leszámítoló Bank, az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár emberein kívül Szántó Endre és később Wiesengrund Miksa is helyet kapott. 44
