Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
a Ganz is — exportra kényszerültek, de a 50-as évektől az export előtt jelentős akadályok tornyosultak. A versenytársak ezen kartellek létesítésével igyekeztek segíteni. így került sor 1930. július 11-én az A. E. G.-General Electric-Ganz közt egy megállapodásra, majd 1932. július 7-én a spanyol áramszámlálóegyezmény megkötésére. A nagynevű A. E. G., Siemens-Schuckert Werke, a Co. pour la Fabrication des Compteurs, Montrouge és a Landis and Gyr A. G., Zug cégek mellett a Ganz gyár is helyet kapott benne. (Részesedésük mértéke azonban ismeretlen. A 2 évre kötött egyezmény kontingentálta az eladásokat (egyfázisú számlálók, 3 fázisú 5 és 4 vezetékes számlálók, egyenáramú amper- és wattmérőórák. két-, illetve háromtarifás számlálók beépített óraművel és anélkül, érmeszámlálók). A német, francia és svájci számlálógyárak kartelljei 1933. december 13-án nemzetközi kartellegyezségre léptek egymással. A ,,Párizsi Egyezmény" később kibővült a belga, olasz, osztrák és svéd gyárak kartellizált tagjaival és sor került a nemzetközi kartell cseh és magyar csoportjának megalakítására. A nemzetközi kartell eredeti célja a gazdasági világválság kereskedelemben jelentkező káros hatásainak és a meginduló versenynek kiküszöbölése volt. A kartell monopolizálta a számlálópiacot rayonizálási és kontingentálási törekvéseivel. A Ganz gyár előtt a kartcllbe való belépés mégis kedvező lehetőségeket csillantott fel. Új európai piacok nyíltak meg, mint pl. Belgium, Hollandia, ahová addig a Ganz gyár nem törhetett be. A meglévő Balkáni piacokon is elkerülhette a verseny miatti árlemorzsolódásokat, sőt áremelkedésekre számíthatott és a belföldi piacon az importőrök csak a Ganz által meghatározott árakon adhatták el számlálóikat. Az egyezséghez csatlakozás jelentőségének érzékeltetésére elegendő felemlíteni. hogy míg Svédországban azelőtt csak évi 500 egységnyi forgalmat ért el a Ganz, addig a belépést követően 4500, — i94~-ben pedig kb. 28 000 egységnyit. Ugyanilyen mértékű növekedés következett be a balkáni államoknál. A nemzetközi számlálókartell létrehozása nem zárta ki annak lehetőségét, hogy tagjai al-kartelleket ne létesíthessenek. A Ganz gyár, hogy betörhessen a svéd piacra, meg kellett állapodnia a svéd számlálószövetségbe (kartell) lépett gyárakkal. Az egyezség 1956. március 7-én jött létre, melyet a későbbiekben kisebb módosításokkal még a felszabadulás után is 4946) meghosszabbítottak. A Ganz 193^-től lett a svéd kartellnek tagja 20 0-os kvótával. Az Ericsson gyár kvótája 500 0-ot tett ki! A Ganz azonban ezt a keretet csak 1939 után töltötte ki. A svéd kartellhez csatlakozás azt jelentette, hogy a Ganz akár tagja, akár nem a párizsi számlálókartellnek, annak előírásait elfogadja. Tekintettel arra, hogy a spanyol számlálókartell már érvényben volt a Párizsi egyezmény keletkezésekor és tagjai a nemzetközi kartell alapítóinak számítottak, - így- a Ganz is közvetve feltétlenül már 1936-ban bekapcsolódott a piacfelosztó nagy kartellbe. Az 1942. január i-én megkötött olasz kartellegyezmény jellegében megegyezett a svéddel. A Ganz olaszországi fiókja belépett az olasz számlálógyárak szövetségébe. A Ganz-fiókot 2,985° q-os kontingens illette meg, amely később 2,519'' ,,-ra csökkent. Ezek a kis kvóták a Ganz részére életfontosságúak voltak, mivel kiépített gyártási kapacitását belföldi rendelések hiányában nem használhatta ki. A svéd kon37
