Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

I. A villamos mérőműszergyártás kezdetei Magyarországon a dualizmus korában

számuk 20 év alatt megháromszorozódott, a műszergyártás súlya mégis csekély maradt. A Marx és Mérci 1907-ben újabb államsegélyért (80 ezer K pénztőkéért) folyamodott, de hiába. A versenytársak (Caldcroni és Társa, Teudloff és Dittrich, Wolf Sándor, Süss Nándor stb.) meghiúsították a kísérletet A tőkehiány arra kényszerítette a vállalatot, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hitelét vegye igénybe. A cég tiszta vagyona ekkor 150 ezer K-t tett ki.

Az Aradi utcai földszintes épületet azonban kinőtték, a termelés bővült, amelynek alapját a műszerfelhasználók körének kiszélesedése képezte. Megvették a XIII. kerület Bulcsú u. 7. sz. alatti telket, ahová 1908. május i-én átköltöztek. A Bulcsú utcai telep vételára 72 ezer K-t tett ki. A termelés volumenét 250 ezer K-ról 400-500 ezer K-ra kívánták növelni.

Az állami kedvezményekért folytatott kitartó küzdelem 1911-ben sikerrel zárult. A Bulcsú utcai üzem megindulásának napjától (1909. május 1) 5 évre, a cég 80 ezer K segélyben részesült. A munkáslétszám a megváltozott körülmények között mintegy 120 főre növekedett.

Marx Ferenc a kereskedelmi ügyleteket irányította. A gyártás, a szerkesztés és a laboratórium vezetése Mérci Emil feladata volt. A legtöbb munkát júniusban, az iskolaszezon végén, kapták. A fizikai és kémiai tanszerek gyártása és javítása egyre nagyobb súlyt képviselt a különféle hőtechnikai műszerek (fesz- és hőmérők) előállítása mellett, majd a geodéziai műszerek is felkerültek a gyártmánylistára. Speciális műszerekkel látták el a selyemfonodákat, a MÁV mozdonyait, a Ganz-félc hadihajókat stb. A cég állandó megrendelői közé iratkozott fel a Posta és a Távirda, a polai Seearsenals Kommandó és a MÁV Gépgyára. Foglalkoztak továbbá vetítőgépek és tartozékaik, fényképészeti eszközök, diavetítők, szikrainduktorok, röntgenkészülékek, kapcsolótáblák, Geisslcr és Crookes csövek, Hertz-, Tesla-, Marcon-i féle készülékek stb. előállításával.

A Marx-Mérci már az első világháború előtt sorra adta ki gyártmányismertetőit. Neve ismertebb lett. Sikereire vall, hogy 1901-ben a kecskeméti kiállítás bronzérmét, az 1903. évi Országos Segéd- és Tanonckiállítás 3 arany, 4 ezüst, 8 bronzérmét, valamint az Országos Iparegyesület bronzérmét nyerte el és az éremhullás tovább is folytatódott.