Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

V. A villamos műszergyártás hazai bázisának megteremtése, a Ganz Műszer Művek nemzetközi hírnevének megalapozása 1964-1973

A GMM folyamatosan törekszik a dolgozók általános és szakmai műveltségé­nek növelésére. A vállalat személyzeti és oktatási főosztálya a Ganz-EKM Híradó 1965 júniusi számában az alábbi kimutatást hozta nyilvánosságra: 34. sz. táblázat Iskolai végzettség EKM ÁMGY KMGY GMM százalékos megoszlás egyetemi 4,9 1,9 2,7 3,2 technikusi 9,8 7,0 7,0 8,1 érettségi 10,3 6,0 n,8 8,4 általános iskolai 46,1 43,6 55,0 45,9 végzettség nélküli 28,9 41,5 28,7 34,3 Összesen: 100,0 100,0 100.0 100,0 A felmérés alapján szükségessé vált a dolgozók oktatásának hatékony meg­szervezése, mert a műszeriparban az érettségit megkövetelik. Kitűnt, hogy az általános iskolát nem végzettek 50,l()-a 40 éven aluli, akik önhibájukból nem tanultak, de mulasztásuk még behozható. 1965-ben a dolgozóknak kb. 10%-a (442 fő) vett részt az állami oktatás különféle típusaiban. A tanulás mozgalommá vált. A vállalat speciális szaktanfolyamokat is szervezett (műszerképző, mechani­kai alkatrészgyártó, méréstechnikai stb.). A középszintű szakoktatással való törő­dést a második 5 éves terv óta az egyre növekvő minőségi igények különösen indokolták. Ezen túlmenően azonban javítani kellett az r mérnökre jutó tech­nikusi arányt (1 13) a mérnöki munka hatékonyságának növelésére. Az oktatási munka helyes irányú fejlődését bizonyítja, hogy belső tartalékokból fedezték a káderigények zömét, miközben 1966-tól 1973-ig az átlagos vezetői életkor 41 évről csak 42,1 évre emelkedett. Növekedett az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Az ipari tanulók emeltszintű oktatásban részesülnek és a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után 2 évre szakközépiskolai végzettséget szerezhetnek. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek 16 hetes gyorsított képzést indítottak be, de a jelentkezők aránya még nem kielégítő (az AMGY-bcn kihelyezett esti iskola működik). E téren a további nevelő munka elengedhetetlen. A GMM törekszik szakmunkásainak számát gyarapítani. Ennek egyik útja az iparitanulók és szakközépiskolások felvétele. Erre azonban a közismert demog­ráfiai helyzet miatt egyre kevesebb lehetőség van. Előtérbe került így a felnőtt dolgozók szakmásító átképzése. Az clcktroműszcrészi szakma megszűnésével ugyan kisebb szakember-utánpótlási gondok felmerültek, de ezek megoldhatók. Sokkal több nehézség mutatkozik a szerszámkészítő és forgácsoló szakmunkások pótlásában. A vállalat szakemberei ezért kijárnak az általános iskolákba felvilá­gosító és népszerűsítő előadásokat tartani. A hiányszakmákban társadalmi szer-211

Next

/
Oldalképek
Tartalom