Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
V. A villamos műszergyártás hazai bázisának megteremtése, a Ganz Műszer Művek nemzetközi hírnevének megalapozása 1964-1973
nak. Az itteni bázispiacok kialakítását azonban zavarta az országok politikai orientációjának gyakori változása. Az értékesítési tevékenységben belföldön 1965. július 1 -töl változás állt be. A nagyfogyasztókat az ÁMGY közvetlenül elégíthette ki és a 3-400 kisfogyasztót pedig budapesti telephelyéről. 1968. január i-töl a KMGY is megszerezte ezt a jogot. A gyár termelésének kb. 70-80%-át közvetlenül szállíthatta az IKARUS- nak, a Vörös Csillag Traktorgyárnak, a Csepeli Autógyárnak, a Magyar Vagon- és Gépgyárnak és a Gödöllői Gépgyárnak. Az EKM műszereit továbbra is a MIGÉRT értékesítette. A GMM-nél megalakuló kereskedelmi főosztályon belül létrejött a vevőszolgálat. A vállalat 1968-tól valamennyi termékére elnyerte az önálló exportjogot, sőt megkapta a termékei előállításához szükséges anyagok behozatalára az importjogot is. A gazdasági reform hozzájárult a vállalati kereskedelmi szemlélet kialakulásához. Ennek egyik első jele még 1967-ben a vállalat mai rövidebb és jobban hangzó nevének felvétele lett. Az önálló exportjoggal, 1969. január 1 -tői, egységes vállalati védjegyet vezettek be. Az addig szóvédjegy ábrás védjeggyé alakult át. A lekerekített csúcsú háromszögvédjegy (benne műszerskála-mutató, alatta Ganz felirat) használatára megegyeztek a védjegy tulajdonos Ganz MÁVAG- és Gépgyárral; megindult a márka-propaganda. Sokrétű és piaconként eltérő módszereket alkalmazó, rugalmas kereskedelmi politikát alakítottak ki. A vevőlátogatások, a kiállítások mind az új termékek iránti igényeket keltik fel. Csak 1968-1969 között 72° ()-kal nőttek a reklám- és propagandaköltségek. A gazdasági reform bevezetésével kiépítették a vállalat árképző rendszerét. A központi árosztály 1970 közepén létesült és koordináló feladatokat tölt be a 3 gyár között. Kidolgozták a vállalati termékek ármegállapításának szabályzatát és árzsürit hívtak létre. Az új típusú munka egyik fő eredménye az 1966-ban felmerült és 1970-re elkészült hatnyelvű vállalati katalógus lett. 1972-ben kidolgozták 1973-ig a prospektusok, ismertetők, katalógusok kiadási ütemtervét. A GMM megtanulta az árképzést, -elemzést és -ellenőrzést, amelynek alapját a kialakított árdokumentációs rendszere képezi. Árellenőrzési tevékenységére jellemző, hogy a vállalati árbevételben a termékek áremelkedése jelentéktelen mérvű. 1968-tól ugyan megindult egy lassú áremelkedési folyamat, de a GMM csak a megemelkedett platina- és hőelemárakat építette be termékei árába. Az 1972 januárjától érvénybe léptetett új alapanyagárak kisebb mérvű áremelő hatása is csak akkor jelentkezett, ha az alapanyagárak drágulását az önköltség csökkentésével már nem ellensúlyozhatták. A GMM belföldi értékesítésében 1968-tól megjelent a konkurrcncia. Tanácsi vállalatok, ktsz-ck és kisiparosok kezdtek foglalkozni kis darabszámú és speciális, katalógustól eltérő méréshatárú műszerek előállításával. A verseny csak a villamos műszerek terén lépett fel, mert fogyasztásmérőt és járműműszert csak a GMM gyártott. A villamos műszerek hazai értékesítését 1970-től ugyanakkor kissé viszszafogta az, hogy a műszerfclhasználók nem ismerve az új termékeket, húzódoztak megrendelésüktől. Inkább a korszerűtlenebb termékeket kérték, amelyek gyártását az EKM leállította. Az EKM 1973. évi legnagyobb műszerfelhasználója a 202
