Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
I. A villamos mérőműszergyártás kezdetei Magyarországon a dualizmus korában
A villamos mérőműs^ergyártás kezdetei Magyarországon a dualizmus korában 1. A gépi nagyipar kialakulása a XIX. százában - a fejlettebb Nyugat-Európában - a tömegtermelés térhódításával járt együtt. Az ipari termelés manufakturális jellegének megszűnésével mind erősebben érződött az ipari folyamatok mérésének hiánya. A termelés tökéletesítése mérőműszerek nélkül illuzórikussá vált. A műszergyártás kialakulásának feltételei így elsősorban az ipari fejlődésben élenjáró nyugat-európai országokban érlelődtek meg. Az általános ipari fejlődés hozta magával a műszerek nagyipari előállítását, a műszertermclés specializálódását. A vaskohászat és a nagyipar ugrásszerű fejlődésével megjelentek az első termikus, fizikokémiai elven működő műszerek. A XIX. század közepén így alakult ki a finommechanikai ipar. Magyarország a levert szabadságharc után a Habsburg önkényuralmi rendszerrel vívta létharcát. A hazai társadalmat más kérdések foglalkoztatták. Bár a jobbágyfelszabadítást az 1848-as törvények deklarálták, annak következetes végrehajtása elmaradt. A kapitalista termelési módra való áttérés felemás megoldások közepette valósult meg. Az általános tőkehiány, a mezőgazdasági termelés túlsúlya a gazdasági életben késleltette az ipari termelés kézműipari, manufakturális jellegének felszámolását, a nagyipari termelés kialakulását. Amíg a fejlett tőkés országok a termelés műszerezettségét igényelték, addig a hazai társadalom legfeljebb a nagyipari termelés alapjainak lerakásáig jutott el. Nyugat- Európában ezidőre már levonták a nagy felfedezésekből adódó következtetéseket. Coulomb torziós mérlege, Volta és Galvani felfedezései az áramkörről, a feszültségről és potenciálkülönbségről, Ampére első elektromágnese, Schweiger galvanometere, majd Faraday elmélete az elektromágneses jelenségekről - és még sorolhatnánk tovább - megteremtették a termodinamika, a kémia és az elektromosság ipari alkalmazásának feltételeit. Az új felfedezésekkel kibővült a mechanikus mérőműszerek köre, szélesedett a műszerek választéka. Kiviláglottak a műszerek ipari alkalmazásának előnyei a profitnövelés szempontjából is. A termelés mennyiségi és minőségi mutatóinak javulása - a műszerezés révén - jelentős többletnyereségekhez juttatta a tőkés vállalkozókat. A műszerek jelenléte a termelésben néhány évtized alatt általánossá vált. 7
