Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

IV. A szocialista műszeripar alapjainak lerakása 1950-1963

gyártól. Az emelkedésből 36° ()-ot a termelékenységnövelésből kellett volna fedezni. A később módosított terv sem vette figyelembe az új NE-mérő sorozatgyártásából adódó nehézségeket. A nehéz helyzetet a mérlegbeszámoló így rögzítette: ,,A legkritikusabb időben - az I. n.-évben - kellett megküzdenünk az irreális terv okozta kedvetlenséggel, ui. a műhelyszintre bontott tervekből a műhelyek dolgozói már eleve látták a terv teljesíthetetlenségét.” Az új NE-mérő gvártásbavételével a gyár mégis 3,3 millió Ft önköltségcsökkenést tudott felmutatni a tervezett 1,6 millió Ft-os megtakarítás helyett. A vállalati pártszervezetre nagy munka hárult a hibák kijavításában, az események megmagyarázásában.

A termelést visszafogta még az anyag- és létszámhiány is. A vállalat ilyen viszonyok közepette teljes termelési tervét 1953-ban csupán 92,7%-ra teljesítette és a termelési mutatók sem alakultak kedvezőbben.

A termelés emelkedését a korszerűbb gyártási módszerek bevezetése alapvetően meghatározta. A folyamatos normakarbantartással 1953-ban i2,9°o-kal emelték a teljesítményszázalékokat, majd 1954-ben az NE-mérő gyártásánál újabb io® 'o"kal csökkent a normaidő. A munkanapfényképezések és az 1954 szeptemberben kiadott 4375 954. sz. KGM utasítás alapján októbertől új normákat állapítottak meg. A munkások napi termelési értéke 17,3%-kal, keresetük 12,3° qkal növekedett. A dolgozók havonta teljes prémiumot kaptak, míg az előző évben 5 alkalommal osztott prémiumból csak két ízben és csökkentett mértékben részesültek. Az anyagi ösztönzés hatására a teljes termelést 18,2%-kal túlteljesítették az előirányzatnál.

Az Árammérőgyár 1954-ben sikeres évet zárt le, jóllehet az NE-mérők árát 20 Ft-tal leszállította (6,5 millió Ft éves csökkenés), nyeresége mégis 16,3%-kal nőtt, amely enélkül 7211 ,rkal lett volna több. Az árcsökkenés összekapcsolódott a mágnesárak 3,5 millió Ft-os árcsökkenésével is. Az NE-mérő növekvő sorozatgyártása 1955-ben 14,6%-kal javította az önköltséget, ebből mintegy 9 millió Ft haszon származott.

A termelés 1956-ban kb. 10%-kal visszaesett. A termelő munka 1956. november 24-én állt le és ezt követően december 6-ig csak karbantartási munkák folytak. Az ellenforradalmi események miatt az utolsó negyedévi tervet csak 30,7%ra teljesítették. A termelés megindítását az energiahiányon és a megoldatlan bérezési problémákon kívül a december 11-12-i sztrájk is hátráltatta. A „gépes" munkákat éjjel, a szerelést és „kézi munkákat” nappal végezték. A visszaesés mértékére elég felemlíteni, hogy amíg a III. n.-évben 113 728 db fogyasztásmérőt gyártottak, addig ezt követően csak 32 968 db-ot. A termelés ezután ismét emelkedett. A gyár már 1957. szeptember-októberben elérte az 1956. évi termelési szintet és tervét már december 17-re teljesítette. A teljes termelést 1,9%-kal, a befejezettet 6,4%-kal, míg az exportot 26,2%-kal teljesítették túl. Ekkor döntöttek az intenzív fejlesztésről, a minőségi igények kielégítéséről. A termékszerkezet megváltozását mutatja be a 10. sz. táblázat.

98