Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

IV. A szocialista műszeripar alapjainak lerakása 1950-1963

A^: AMGY pré<;műhelye az igfO-cs években

ág. Az első szerelőszalag után 1963-ig még kettőt helyeztek üzembe (egv- és háromfázisú mérők és óraművek szalagjai). Fejlődtek a félkész- és késztermékeket ill. anyagminőséget vizsgáló ellenőrző berendezések. A vállalatvezetés 1959- ben elhatározta az automataműhely szűk kapacitásának és elavult gépparkjának rekonstrukcióját is.

Jelentős változásnak kezdetét jelezte i960 februárjában a technológiai kísérleti műhely felállítása. A „spontán” gyártásfejlesztést a tudatos tervezés követte. Ekkor váltotta fel az alumínium számdobgvártás az ólmot, amely később a műanyagosításkor halt ki. Az alumínium ponthegesztés és a számlapok készítésénél az ofszetnyomás alkalmazása áttörésnek számított. A sajtolásnál automata adagolókat állítottak be, a bakelitműhclyben konveyort építettek a fémbetétek utólagos behelyezésére. Megszervezték az elektromos TMK-t, kicserélték az elavult MEO berendezéseket. A HN-mérő szerelőszalagánál a kézi műveleteket a pneumatikus készülékekkel kiküszöbölték.

A műanyagosítás 1962-ben indult el hódító útjára. A rézből készült fogaskerék helyett először használtak fel műanyag fogaskerekeket. Munkás esztendők után az 1960-as évek elejére valósult meg az alkatrészgyártás vertikalitása a mágnes-, a csapágy- és a futócsapgyártás kivételével. Felhagyhattak a nehézségeket szülő kooperációval.

A technológiai fejlődést mutatja a normaidők kedvező alakulása. Az NE mé-95