Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)

Az 1860-as évek

Év

Kiadás

Bevétel

Nyereség

1661,

656,732

827.650

170,918

1862.

737,4o9

821,91o

84,5°1

1863,

6Ю.714

816.014

2o5,3oo

1864,

7o6,442

,941,812

235,370

1865.

890.817

I.217.492

326.675

1866.

.843.715

lf16o,5Ö8

316.873

1867.

1.134.167

1,611.568

477.4ol

Az üzem hit év alatt majdnem 2 millió osztrák értékű forint nyereséget biztosított. Ennek az összegnek egy részét azonban Ganz a gyárba foktette be, telekvásárlások és építkezések formájában. Az adatokból kitiinőleg Ganz a 6o-as években is folytatta a korábbi üzleti politikáját; a nyereségnek a termelés bővítésére és és folyamatosságára történő felhasználását. Igaz, most már sokkal magasabb színvonalon és biztonságosabb keretek között, de a veszélyektől soha nem mentesen. Leveleiben irja: "... az üzlet meglehetősen jól megy, egyedül a pénzzel van baj, hiszen ismered a helyzetet, neu tudni, mit hoz a jövő. Egész tőkém az üzletbe van befektetve. Kedve volna egyrészét kivonni és biztos helyen eltenni, de úgy látom, jobb ha a nyersvasba és rudakba fektetem, mint papírokba." Tőzsdei spekulációkba nem bocs-tkozott, bár a legkitűnőbb részvényekből és értékpapírokból vásárolt bizonyos mennyiséget, esetleges biztositékletét céljaira, sőt egyes részvénytársaságok alapitói sorába.is lépett, ha komoly társakra és biztos nyereségre számíthatott.

Nagyobb belföldi szállításban csak úgy tudott résztveuni, ha a mérnök vagy vállalkozó szakembernek - akinek összeköttetése volt, de pénze nem - hitelbe adta át a Uegacndelt árukat.. A gyárban készült vasszerkezetek, vizvezetékcsövck, malomgápek és egyéb berendezések árát csak hónapokkal a szállítás után,, a megrendelt építkezés teljes befejezésekor lehetett megkapni, de ha közben a vállalkozó tönkrement, a befektetett pénz is odaveszett. Ezért a lehetőség szerint elkerülte az ilyen üzleteket. Több alkalommal azonban, igy a Lipótmező építkezésénél is jelentős összegeket veszített.

91