Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)

Harc az uj találmány szabadalmaztatásáért és alkalmazása körül

dése tekintetében az jelentette, hogy a szabadalom által biztosított monopólium alapján, a monarchia piacára támaszkodva, forgalmát nemzetközi méretűvé tudta emelni, rá tudott térni a korabeli viszonyok közepette hatónkban szinte egyedülálló, újszerű sorozatgyártásra, mint a bővitett újratermelés legfontosabb forrására. Mindennek alapját egyéni kezdeményező és alkotó készsége képezte.

Az 1856-1859 években minden évre egy nagy külföldi piacszerző és nyersanyagbiztositó ut esett. 1856-ban több alkalommal fordult meg Ausztriában. Ugyanét évben Svájcban és Morvaországban nagyobb üzletekre vonatkozó megbeszéléseket folytatott. 1857-ben Ausztriát és a magyar ércbányavidéket kereste fel megrendelések szerzése és megfelelő nyersvas biztosítása céljából. 1858-ban svájci utjának célja a berni kiállításon való részvétel, ahol ezüstérmet nyert. Többször járt ez évben az osztrák birodalom különböző tartományaiban is. 1859-ben Szászországban, Bajorországban és Sziléziában keresett üzletie'leket. Ganz számtalan utazásának láttán önkénytelenül is Marx Kommunista Kiáltványában leirt kapitalistájának a képe merül fel, aki az üzlet utáni rohanásában az egész világot beszáguldja. Az üzleti utak legfontosabb célja: a különféle vasúttársaságokkal kerékszállitási szerződések megkötése. Az eredmények a kedvező fejlődés számadataiban tükröződnek:

Kerékszállitás 1854-186o években

Év

Megrendelők száma

Szállított kerekek száma

1855.

1

16

1854.

2

166

1855.

3

1950

1856,

9

2972

1857.

5

4725

1858.

7

3149

1859.

lo

6741

I860.

14

7125

76