Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)
A Hengermalomban eltöltött évek
1839* nyarán megindította a nalomópitést. 1841. tavaszán az épületek készen álltak, s csupán a gépek felszerelése volt hátra. A gabona őrlését végző s technikailag újnak számitó hengerrendszer előnyeit a svájci frauenfeldi gépgyár feltaláló mérnöke Sulzberger S. Pesten személyesen ismertette még 1837-ben, s a részvényesek, Széchenyi befolyásolása nyomán az uj szisztéma mellett döntöttek. így a malom teljes henger-őriőberendezését a frauenfeldi gyár szállította, mig a meghajtásukat szolgáló gőzgépeket a bécsi Fletscher és Punchon cég szállította. A megrendelések finanszírozásában nagy szerepe volt a bozeni Holzhammer bankháznak. Bécsben a malomépités ügye az ipari élet köreiben eléggé ismert volt. A pesti hengermalom társaság is több felhívást tett közzé szakemberek alkalmazása céljából, akiknek feladatául tűzték ki a gépiberendezés felállításának irányításét, s a későbbi zavartalan üzemeltetés biztosítását. Ganz, aki ekkor Bécsben dolgozott, в kereste a lehetőséget dédelgetett önállósodási és meggazdagodási terveinek megvalósítására, minden bizonnyal olvashatta a malomtár6aság felhívását. Az ország fejlődéséről érkező kedvező hirek és a reális munkalehetőség egyaránt kialakíthatta benne a felismerést, hogy érdemes Pestre utazni és ott munkát vállalni, hiszen a kilátásba helyezett kereseti lehetőségek igen kecsegtetőek voltak. Ezért 1841. augusztusában elindult Pestre. Megérkezése után jelentkezett a malom ugyancsak svájci származású igazgatójánál Fehr Vilmosnál. Az igazgató szívesen fogadta a legtöbb európai ország nagyipari üzemeitől kitűnő bizonyítványokat bemutató fiatal munkást, alkalmazta, s feladatává tette a néhány héttel korábban érkezett gépek felállításának irányítását. A malom próbaüzeme sikeres volt, az itt őrlött liszt minősége зоккаД. jobb, mint a hajó vagy kőmalmokból kikerült őrleményeké. A Bécsből szállított gőzgépekkel azonban állandó problémák voltak, gyakran meghibásodtak, s a gépezet felszerelésére alkalmazott munkások ügyességéra volt,szükség, hogy a malom hosszabb időre ne szüneteltesse működését. Ezért az igazgatóság javaslatára a részvényesek 1842. január 4-8. között tartott közgyűlése elhatározta, hogy a malom műhelyeit és az öntődét nemcsak, hogy 16
