Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)

Ganz Ábrahám fiatalsága és vándorévei

dásában. Az európai fejlődés kedvező alakulása az osztrák gyar­matosító hatalom fokozódó visszaszorítását, gyengülését feredmó— nyezte. Magyrországon is meglazultak a feudalizmus láncai, ezért lehetőség nyilott az ipar területén, főleg egyes iparágaknál, a fejlődésben mutatkozó elmaradás pótlására. Ganz terveihez tehát meg volt a reális gazdasági-politikai lehetőség és egyéni ráter­mettségén, ügyességén múlott, hogy élni tud-e a lehetőségekkel. + + + Az a svájci fiatal vasöntő munkás, aki Pestre érkezésekor úgy látta, hogy itt nyilik először lehetősége titkon remélt ö­­nállósodási tervének megválóéitására, hosszú utat járt végig, a­­mig hazánk fővárosába érkezett. Egy kicsiny svájci faluban, Embrachban látta meg a napvilágot 1814. február 6-án, ahol atyja, Ganz Ulrich, a falu iskolájának tanítója volt. Embrach a zürichi kantonban völgy mélyében fekszik, lakosai a környező hegyoldala-I kon főleg szőlőt müveitek és elég jó viszonyok között éltek. Ganz Ulrich, néhány évvel a bibliai keresztnevü Ábrahám fiának születése után elvesztette feleségét, s hogy öt kiskorú gyerme­kének az édesanyját pótolja, másodszor is megnősült. Két házas­ságából tizenegy életbenmaradt gyermekének neveléséről kellett gondoskodnia, amihez a tanítói fizetés természetesen kevésnek bizonyult. Ezért arra törekedett, hogy gyermekei minél előbb sa­ját erejükből helytállhassanak az életben. Legidősebb fiát, Áb­­rahámot azonban maga mellett kivánta tartani, hogy segítségére legyen a község határában járandóságát' képező föld megművelésé­ben. Az egykorú életrajziró szerint "... atyja...korántsem álmo­dozott fiának fényes jövendőről. Való, hogy a munkát szánták ne­ki osztályrészül. Az ekére és a kapára utalták, hogy dolgozzék s mint földmives keresse mindennapi kenyerét." Az ifjú figyelme azonban más irányba terelődött. Amikor ir­­ni-olvasni tanult s az iskolából hazafelé igyekezett, több alka­lommal is megállt az egyszerű falusi lakatos és vasöntő műhely előtt, amely zengett, csattogott a kalapácsok, -üllők hangjától. Szépnek találta ezt a dallamot, az ütemes, ritmikus zajból vala­lo

Next

/
Oldalképek
Tartalom