Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

Kísérletező művészek és művészi kísérletek - A háromdimenziós fénykép

A vonat és a madár címre keresztelt holog­ramját. (Sagaut, Jean: Holographie vers läge adulte? Photo-Ciné-Revue, 1977: 69.) 6 Fritz Goro: Hologram, 1965; Bruce Nauman: Grimaszok (részlet Az első ho­logram című sorozatból), 1 968; R Rhine­­haart: Gábor Dénes portréja, 1971 ; Ken­neth Dunkley: Gondolatok, 1 973; I. Anait: Tér irka-firka, 1 974; Ruben Nunez és Jean Sagaut: Holokinetika, 1974; Lloyd Cross: Csók //, 1974, Selwyn Lissack: Sam Ri­vers hologramja, 1974. (Pollack :1 28; Kahmen:316; Sagaut:69—70; Jones: 142—143.) 7 A lézer szó a Light Amplified by Stimu­lated Emission of Radiation kifejezést al­kotó szavak kezdőbetűinek összevonásá­val alkotott angol laser szó (fonetikus) át­írása 8. Az első hologramok felvétele monokro­matikus (vörös) lézerfénnyel történt. Ily módon a színek szuperpozíciójának kérdé­sei közvetlenül nem vetődtek fel. Jelenleg különféle típusú lézerekkel vörös, sárga, zöld, kék stb. színű fénynyalábok állít­hatók elő. Természetesnek látszott tehát, hogy a háromdimenziós információt tar­talmazó képet színinformácíóval egészít­sék ki. Valamely sík. kép színezését kevés száhnú alapszín összetételeként kaphatjuk meg. Vajon átültethető-e ez az eljárás a vörös, sárga es zöld kép összegezésével a holog­ráfiába? Különféle színekre érzékeny emulziók alkalmazása helyett elegendő három hologramot felvenni ugyanarra a fekete-fehér emulzióra, a megfelelő hul­lámhosszak segítségével. Ez azt jelentené, hogy 3 x 3, vagyis összesen 9 szuperponált vagy egymáshoz képest eltolt kép jön létre a rekonstrukció során. A nehézséget e szu­perponált képek szétválasztása és elszige­telése jelenti. Ezt sikerült leküzdenie 1962-ben J. N. Deniszjuk szovjet fizikus­nak, aki Gabriel Lipmann elveit alkalmazta. Lipmann a XIX. század végén Párizsban azokat az állóhullám-rendszereket hasz­nálta fel, amelyeket a zselatin belsejében különféle hullámhosszak állítanak elő (Viénot—Smigielski—Royer :79). 9. Jones :141. 10. Stephen A Benton (1 941): Fej, Tér­frekvenciák II, A jövő emlékezete. Hard Perry: Vénusz; Harriet Casdin-Silver: Szféra, Villák; Dan Schweitzer: Az árnyék­doboz; valamint Sam Moréé, Rick Silber­­man (1951) és az Egyesült Államokban élő és alkotó holland Rudié Berkhout (1946). 11. Dieter Jung (1941): Költemény /—II, A művész arcképe. Tollak, Lepkék égiteste (valamennyi 360 fokos hologram) Harald Mike Mielke (1948), Dagmar Hailer Ham­­man: A láng holografikus interferogramja, 1978. 1 2. Setsuko Ishii (1 946): A buborék, A fe­hér kristály. 1 3. Carl Frederik Reutersward (1 934) : Ik­reim arcképe. 14. Jean Gilles: Ádám teremtése; Domi­nique Mülheim: A Vénusz, Három körte, három dimenzió. 15 Ruggero Maggi: Stonhenge, 1979; Húsvét-szigetek, 1 980 (mindkettő 120 fo­kos hologram). 16. Nick Philips: Alma, Csap, Elliot, a sár­kány, Elektronikus áramkor, Lovagi torna. Makett. 17. Zoom, 56 (1978) :1 9. 18. J.—M R : Holographie en Arles. Zoom, 54(1978) :25

Next

/
Oldalképek
Tartalom