Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - Az életkép

Jegyzetek 1 A fotóművészet elet- vagy (idegen szó­val zsánerkép (a latin genus = faj szóból) műfajába azok az alkotások sorolhatók, amelyek egy a valóságból ellesett jelene­tet. valamely eseményt vagy történést áb­rázolnak iletve rekonstruálnak Az életkép — ellentétben a riport- vagy eseményfotó­val — nem törekszik de nem is törekedhe­tett a mozgás ábrázolására. Az alkotó fel­vételeit a legtöbb esetben a képen szerep­lők kozreműkodéseve veiük egyetértés­ben készítette. 2 Kifejező példát szolgáltat erre az an­gol William Thompson Újságolvasás \ 1849) as\á\c\Jean-GabrielEynard-Lulin (1775—1863) Falusi jelenet című dager­­rotípiája vagy a bajor Alois Löcherer Sakkozók (1850) című talbotipiája. Brave:250. illetve Kempe:38 88). 3 Ha egy pillantást vetünk a világkiállítás megannyi szekciójában szétszórtan bemu­tatott fényképekre azonnal szembeötlik a különböző országokból érkezett alkotások sajátos jellege ( ) Nem túlzás azt állíta­ni. hogy a fényképészetben épp úgy. mint a festészetben, léteznek különféle iskolák (écoles) és megformálás-módok (maníé­­res). E jelenség magyarázata egyszerű mi­vel az eltérés a különféle eljárások egyenes következménye. Tudjuk hogy ötféle fényképészeti eljárás létezik és valamennyi más és más eszközö­ket alkalmaz és eltérő eredményhez vezet Más a dagerrotípia a talbotipia a viaszpa­­pir-eljárás és megint más az üveglemezre dolgozó albumin illetve kollodium nedves eljárás ( A franciák valamennyi létező eljárással élnek. Az angolok a dagerrotipiát és a kollodium nedves eljárást kedvelik kü­lönösképpen míg az amerikaiak szinte ki­zárólagosan a dagerrotipiára esküsznek. ( ) Végül az olaszok általában az al­bumin nedves eljárás hívei.' (La­can : 1856 47—49) 4 1856-ban Londonban. 1857-ben ugyanott Birminghamben. Manchester­ben Edinburgh-ban és Párizsban. 1858- ban és 1862-ben Londonban. 1864-ben Bécsben — az első. amelyet né­met nyelvterületen rendeztek — és 1 865-ben Berlinben került sor nemzetközi fotókiállításra. 5 Az ún viktoriánus korszak I. Viktória an­gol királynő trónralépésének időpontjától. 1837-től haláláig 1901-ig tartott 6 A fogalom a görög allegorein (= képek­ben beszélni) kifejezésből származik. Az allegória olyan ábrázolási forma amely — az eredeti értelmezés szerint — egy vagy több elvont fogalom érzékletes képekkel történő kifejezése Azoknak a műalkotá­soknak átfogó megnevezésére is szolgál, amelyek az ábrázolás ezen módját választ­ják. Az amerikai származású Londonban lete­lepedett fotográfus. John Jabez (Edwin) Mayall már 1843-ban tíz dagerrotípiából álló sorozatban allegorikus formában dol­gozta fel a Miatyánkot. Az 1 851 -es londo­ni kiállításon pedig az ugyancsak amerikai Martin M. Lawrence (1808—?) három nőalakkal fejezte ki az ember életének kü­lönböző korszakait: a gyermekkort (Múlt), az ifjúságot (Jelen) és az öregséget (Jö­vő) (Newhall :1976 51. 60. 149 illetve Beaton-Buckland 49). 7. A skót portréfotográfusok David Octa­vius Hill és Robert Adamson művei közön nem egy olyan kálotípiára bukkanunk, amelyeknek szereplői fegyverbe, csuhába öltöztetett, a történelemből kölcsönzött je­leneteket megelevenítő, beállított model­lek. 8 A fiatal William Lake Price 1 828 és 1852 kozott rendszeres kiállító a Királyi Akadé­mia és az Akvarellfestők Társasága tárlata­in 1 854-ben felkelti érdeklődését a fény­képezés és a következő évben már nem festménnyel hanem fotókkal jelentkezik a biráló bizottság előtt. Életképei — koztuk A báró lakomája és A toprengő Don Quijo­te — váratlan sikert aratnak és arra ösztön­zik. hogy folytassa amibe belekezdett. So­rozatban örökíti meg Robinson Crusoe ka­landjait. Az 1856-ból származó Jelenet a Towerben című képe mély hatást gyakorol 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom