Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - Tájkép, város- és épületfotó
tolmácsolni tudom a látottakat, felidézhetem azokat a jeleneteket, amelyeket átéltem, azokat az embereket, akikkel a sors jóvoltából dolgom akadt. Akik ismerik a kínai ember babonás félelmét, tudják, hogy feladatom nem volt könnyű, sem veszélyektől mentes. Olyan helyeken is megfordultam, ahol előttem európai ember még nem járt. Még a művelt kínai is abban a hitben él, hogy szellemek veszik körül a világban és időről időre — emberi alakot öltve — felkeresik őt. Különösen azt a szellemet tartják veszélyesnek, amelyik az »idegen« képében mutatkozik előttük. Engem is gyakran vádoltak azzal, hogy veszélyes, földöntúli lény vagyok és fényképezőgépem segítségével természetfölötti hatalommal bírok: átlátok sziklákon és hegyeken, az élők leikéig hatolok és rejtélyes képeimet fekete mágiával teremtem. Midőn valakinek a képét megörökítem — állították —, megfosztom őt ezzel az élettől (...) A babonás félelem, amely megjelenésemkor elfogta az embereket, gyakran bizalmatlanságot szült velem szemben, sőt, nemegy esetben megkövezésemhez is vezetett. (...) Fényképekkel illusztrált útikönyvet kiadni még manapság is újdonságnak számít, néhány esztendeje pedig szinte lehetetlenségnek tűnt megmenteni a gyorsan pusztuló fényképeket az enyészettől. Ma a fotók reprodukálása oly fejlett stádiumba érkezett, hogy szinte gyermekjáték sokszorosítani és nyomni őket." (Illustrations of China and its People. London, 1873—1874.) 13a Catalogue généra!des vues photographigues de f Orient. Basse et Haute Egypte, Nubie, Palestine, Phénicie, Moab, Syrie, Cőte d'Asie, les Sept Eglises, Caramanie Anatolia, lies de Chypre, de Rhodes, de Path mos, de Syra, Athénes, de Macedoine, Constantinople. (...) Photographie Bonfils, successeur, A Guiragossian ä Beyruth (Syrie). Imprimerie Sabra. 13b Souvenirs d’Orient. Album pittoresgue des sites, villés et ruines les plus remarquables de l’Egypte et de la Nubie, avec notice historique, archéologique et descriptive en regard de chaque planche. Edité par F Bonfils, Alais, 1878. 5 volumes. 13c Thomas, Ritchie. Bonfils and son. Egypt, Greece and the Levant; 1867—1894. H of P, 1979:1 :33^f6. 13d Reports by the Juries. Exhibition of the Works of Industry of All Nations. London, 1851. 14. Eredményeiről rendszeresen tájékoztatja a Francia Tudományos Akadémiát, majd 1882-ben elkészíti expedícióinak végső mérlegét is (Les Alpes, au point de vue de la géographie physique et de la géologie. Voyages photographiques d’Aimé Civiale Paris, 1882 ). 15 Panorámafelvételnek azt a képet nevezik, amely vízszintes irányban 1 00°-nál nagyobb látószöggel ábrázolja a valóságot. A panorámafelvétel voltaképpen a horizontról készített fényképsorozat Valószínűleg a német Langenheim fivérek, Wilhelm (1807—1874) és Friedrich (1809—1 879) 1 845-ben készült, a Niagara vízesést ábrázoló, öt dagerrotípiából álló műve az első panorámafelvétel. Négy esztendővel később, Charles Fontayne és William Southgate Porter (1822—1889) Cincinnati kikötőjét örökíti meg nyolc dagerrotípiából álló panorámafelvételén (Scharf: 34—35, 186). A korai panorámaképek közül a Párizsban élő német rézmetsző, Friedrich von Martens (1809—1875) albuminpapírra készült, nagyméretű, egyenként 20*30 cm-es részletekből álló építészeti felvételei emelkednek ki, amelyekről a londoni fényképészeti kiállítás zsűrije csodálattal jelentette ki: „Tökéletes kontúrjai és tónusgazdagsága arra indítja a bírálókat, hogy kijelentsék, a látottaknál nagyszerűbbet aligha alkothat fotográfus.". Martens 1856-ban a Mont-Blanc-tfényképezi le. Panorámafelvételét 14 talbotípiából állította össze. A városokat vagy tájrészletet bemutató panorámafelvételek népszerűsége az évek múlásával egyre növekedett. Az ötvenes évek neves panorámakészítői között találjuk Edouard Baldus-t és Francis Frith-et. Az előbbi a Mont-Doré-ról készített 130 cm hosszú képet, az utóbbinak Kairót ábrázoló felvétele hét részletből állott össze. A Bisson fivérek 1855-ben a párizsi Louvre tetejéről örökítették meg a várost Panorámaképük hossza elérte a 150 cm-t. Georg Bottger (1821—1901) 1858-ban 11, egyenként 34*42 cm nagyságú kollo-154
