Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)

A megvilágítás megkívánandó erőssége A jelenkori világítástechnika nagy érdeme, hogy felismerte azt a nagyfontosságú összefüggést, amely a szemműködés — vilá­gítás — látás — és munkateljesítmény között fennáll és kimutatta a jó, majd jobb világításnak az emberi munka mennyiségére és minő­ségére gyakorolt előnyös hatását. Úgy tudományos szabatossággal végzett laboratóriumi, mint gyakorlati üzemi mérések ezrei igazolják a jó világítással ipari üzemekben elérhető jelentékeny előnyöket. Az erősebb világítással járó energia-többköltségek sokszorosan visszatérülnek a termelési többletből, a munkaerő és gépi felszerelés jobb kihasználásá­ból. Erős világítás szociális szempontból is kívánatos, nemcsak mert a dolgozók szemét és szervezetét kíméli, hanem mivel a dol­gozó erősebb világításnál ugyanazon energiával többet tud teljesíteni. Minél olcsóbb a villamos energia, minél magasabb a fényforrás gazdaságossága, annál nagyobb megvilágítási erősségekkel segít­hetjük elő a termelést. Minden munkával velejár egy bizonyos szemigénybevétel és minden szemigénybevételhez tartozik egy oly legkisebb megvilá­gítási erősség, melynek híjján a dolgozó a reábízott munkát sem kellő gyorsasággal, sem kellő minőségben nem képes elvégezni. Minél apróbbak a részletek, kisebb azok kontrasztja, minél söté­­tebb az anyag, nagyobb a megkívánt méretpontosság, minél érté­kesebb a tárgy, veszélyesebb a művelet, minél nagyobbak a minő­ségigények, hosszantartóbb a munka, annál erősebb a minimálisan .megkívánandó világítás. A legkülönbözőbb munkához koordinált alsó megvilágítási erősségeket az iparilag fejlett országok szaktestületei évtizedek óta irányelvek alakjában állapították meg és tették közzé. Ezen irányelvek luxértékeit összehasonlítva azt látjuk, hogy az ajánlott megvilágítási erősségek évtizedröl-évtizedre nőnek. Ennek magyarázata nyilvánvaló, amint ezt a kérdést a tudomány tárgyilagos szem­üvegén keresztül taglaljuk. Személettani, pszichotechnikai, de külö­nösen munkafiziológiai kísérletsorozatok százai tesznek tanú­bizonyságot arról, hogy a mesterséges világításnál eddig kialakult világítási erősségek kevés kivételtől eltekintve, messze elmaradnak azoktól az értékektől, amelyeket az emberi szem valóban megkíván. Ez onnan ered, hogy az utolsó 40 esztendőben megjelent megvilá­gítási táblázatok nem tudományos alapon, nem a szem tényleges világítási szükséglete teljes kielégítésének célzatával készültek, A

Next

/
Oldalképek
Tartalom