Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
45 áram és a fényhasznosítás alakulása a névlegestől eltérő feszültségnél. A gyakoribb eset az, amidőn a feszültség kisebb a névlegesnél. Ilyenkor az izzólámpáknál minden 1% feszültségcsökkenésnek kb. 3% fényáramcsökkenés felel meg, míg a fluoreszkáló fénycsöveknél minden 1%-nyi feszültségsüllyedésnél a fényáramcsökkenés csupán 1%. A fénycsövek tehát e tekintetben is előnyösebb üzemi magatartást tanúsítanak mint az izzólámpák. A fluoreszkáló lámpa fényhasznosítása úgy magas mint alacsony környezeti hőmérsékletnél csökken. Ezen hőmérséklet-14. ábra. A fluoreszkáló fénycső üzemi jelleggörbéi. érzékenység onnan ered, hogy a hőmérséklet növekedésével a lámpában a higanygőz nyomása is növekszik, illetőleg csökken. A fénycsőben keletkező ibolyántúli sugárzás energiája ugyanis 40—50° C belső lámpahőmérsékletnek megfelelő higanygőznyomásnál éri el a maximális értékét, míg mind ennél nagyobb mind kisebb csőhőmérsékletnél csökken, amivel kisebbedik a kibocsátott hasznos fényáram is. A cső belső hőmérséklete és ezzel fényhasznosítása függ a környezeti hőmérséklettől is, miként az a 15. ábrán látható. A maximális lmjw érték nem minden fénycsőtípusnál áll be ugyanazon közepes hőmérsékletnél, de a 15. ábra azért jól tájékoztató összefüggést mutat. A fluoreszkáló fénycsövek üzemére legkedvezőbb a 20—30° C közötti környezeti hőmérsékleti övezet. Ennek lehető betartása annál kívánatosabb, mert főként erős hőmérsékletcsökkenésnél az üzemviszonyok kedvezőtlenekké válnak. A hőmér
