Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
36 A fluoreszkáló fénycső áramköre A fluoreszkáló fénycső áramkörének felépítése nem oly egyszerű mint az izzólámpáé, amely csupán egy foglalatból és egy izzóból tevődik össze. A fluoreszkáló fénycső áramköre a következőkből áll: egy kételektródás fénycső, egy pár foglalat, előtét, gyújtó, fázisjavító kondenzátor. A fénycső áramkörének kapcsolási vázlatát a 6. ábra tünteti fel, amelynél a jelölések a következők: áramforrás ............................... .... -fénycső ..................................... .... F gyújtó ....................................... .... G a gyújtó bimetallja ................ .... B a gyújtó kontaktusa .............. .... K a gyújtó kondenzátora .......... .... c, induktív előtét ....................... ....... E fázisjavító kondenzátor ........ ...... c, A fénycsőben néhány milliméter higanyoszlopnak megfelelő higanygáztöltés van kevés argongáz hozzákeverésével, ami elősegíti a higanygőzoszlop begerjedését és az ibolyántúli energiasugárzást. Kis argongáznyomásnál könnyebb a begerjedés és magasabb a hatásfok, nagyobb argongáznyomásnál nagyobb a lámpa élettartama és fényáramcsökkenése kisebbb. Begerjedésig a feszültség alá helyezett fénycső által felvett áramerősség elhanyagolható kicsiny, alig néhány milliamper. Ugyanekkor az ionizáció elenyésző, a cső ellenállása nagy. A feszültség növelésével nő az ionizáció, a cső ellenállása kisebbedik, ami az áram rövidzárlatszerű megnövekedésére vezetne, ha a csővel sorba kapcsolt előtét ezt meg nem akadályozná. Ha az előtét ohmos ellenállás, akkor a tápláló feszültség és a felvett áram fázisban maradnak egymással és ennek megfelelően egyidejűleg mennek át a nullaponton. Kapacitásos előtétnél a cső által felvett áram fázisban siet, induktív előtétnél késik a tápláló feszültséghez képest. A csőfeszültség hullámalakja mindhárom
