Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
28 A luminoforokban a gerjesztő sugárzást a molekulacsoportok elnyelik s ezért a sugárzással gerjesztett világító hatás keletkezésének előfeltétele, hogy az anyagban abszorbeáló molekulacsoportok legyenek, mert valamely anyag nem gerjeszthető oly sugárzással amelyet nem nyel el. Az elnyelés színképi megoszlása elsősorban az aktiváló nehézfémtől függ. A gerjesztő sugárzás elnyelése nem folytonos, hanem egymást sűrűn követő Planck-féle kvantokban megy végbe. A kisugárzás is kvantokban történik s minthogy a gerjesztő energia egy része meleggé alakul, ennélfogva a kisugárzott kvantok hullámhosszúsága mindig nagyobb és legfeljebb egyenlő a gerjesztő sugárzáséval. Ez a törvényszerűség (A2 ^ Ax) az ú. n. Stokes-jéle szabály, amely teljes szigorúsággal csak a fluoreszkálásnál áll fenn, mert a foszforeszkálásnál több esetben eltéréseket állapítottak meg. „ Az aktivált anyagban kétféle molekulacsoport van, ú. m. pillanatnyi és tartós centrumok, amelyek közül az előzőek a fluoreszkálás, utóbbiak a foszforeszkálás alapjául szolgálnak. A kisugárzott fény színképe egy vagy több sávból állhat, melyek mindegyikének az illető hullámhosszhoz tartozó szín felel meg, azonban többnyire egy színképi sáv dominál. Egyatomos gázok színképe mindig vonalas és a vonalak sorozatokba foglalt rendszerességet mutatnak, míg többatomos gázok színképe bonyolult összetételű, sávos. Az utóvilágítás tartama a gerjesztett molekulacsoportok nagyságával áll összefüggésben oly értelemben, hogy minél nagyobb a molekulacsoport, annál hosszabb ideig lehetséges a kivált elektron tárolása. A gerjesztő sugárzás ideje alatt a fényemisszio intenzitása általában többszöröse az utánvilágításnak, aminek oka a pillanatnyi centrumok lényegesen nagyobb számában keresendő. Minél nagyobb a gerjesztő sugárzás erőssége, annál nagyobb a fluoreszkálás világító ereje. Fénycsövek felhasználásánál fontos szempont a sugárzásalakítás, illetve fénykibocsátás gazdaságossága. A sugárzásalakítás hatásfokán értjük a luminoforba besugárzott és az általa kisugárzott energia viszonyát, amelyből megtudjuk, hogy a besugárzott gerjesztő energiából mennyit hasznosítunk fény gyanánt és mennyi megy veszendőbe meleg alakjában. Az energiaátalakítás hatásfokára nézve a legkedvezőbb viszonyokat rövidhullámhosszúságú fénnyel vagy ibolyántúli sugarakkal való gerjesztésnél kapjuk. Ezeknél kisebb hullámhosszúságú gerjesztésnél a hatásfok lényegesen kisebb.
