Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
25 esés is növekszik és a leváló elektronok erősebben felgyorsulnak. Ezen nagyobb mozgási energiájú elektronok gázatommal ütközve képesek annak szerkezetét megbontva belőle egy elektront teljesen leválasztani. A kiütött elektron az anódhoz halad, míg az egy elektronnal csökkentett atom vidamos semlegessége megszűnik, pozitív ionná alakul, majd a katód felé haladva gyorsul és a katódba ütközve annak leadja energiáját és ugyanakkor a katód fémanyagából nagyszámú elektront választ le. Ezen utóbbi folyamat az ú. n. katódbombázás. Az ilymódon mennyiségben rendkívül megnövekedett elektronvándorlás megfelelő áramerősségben nyilvánul. A fénycső elektródáira ható azon kapocsfeszültséget, amelynél az áram megindul s amellyel egyidejűleg a gerjesztett atomok igen nagy száma következtében a fénysugárzás folytonos jelleget ölt, a cső gyújtó feszültségének nevezzük. A gázatomok ionizálása nemcsak a közvetlenül a katódról jövő elektronoktól ered, hanem az ionizálásnál az atomokból leváló elektronok is az anód felé haladásuk folytán a csőben működő villamosmező hatása alatt annyira felgyorsulnak, hogy megnövekedett mozgási energiájuk révén szintén képessé válnak gázatomokból elektronokat leválasztani. Normális kapocsfeszültségnél, amelyre a csőnek az állandó fénysugárzáshoz szüksége van, rövidesen oly rendkívül nagymérvű elektron- és ionáramlás lépne fel, amely roppant megnövekedett áramerősségben nyilvánulva, rövidzárlatszerű jelenséget vonna maga után, ami a csövet rögtön elpusztítaná. Ezt megakadályozandó a cső elé mindenkor előtétet kell beiktatni, amely azt megvédi a túlórámtól. A gázkisüléses fénycső feszültség alá helyezve a hőmérsékleti sugárzóktól eltérően viselkedik, egyrészt, mert a fénycső elektródáira kapcsolt feszültség nem oszlik el egyenletesen a cső teljes hosszában, másrészt, mivel a kapocsfeszültség, valamint a csövön átfolyó áram nem teljesen arányosak egymással. A cső sarkaira ható feszültség három részre oszlik: a katódesésre, a gáztér feszültséghányadára és az anódesésre. A katódesés a katódfém és az azt közvetlenül körülvevő gáztér közötti feszültség, amely a cső bekapcsolásánál a katódizzás megindulása után lényegesen lecsökken. A katódesés alacsony értéken tartása a fénycső gazdaságossága érdekében kívánatos. A katódesés függ a katód anyagától, felépítésétől, méreteitől emissziós bevonatától, amely a lámpa gazdaságossága mellett annak élettartamát is nagy mértékben befolyásolja.
