Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
Azt a színképvonalat, amely kis gáznyomás mellett a legkisebb gerjesztésnél jelentkezik rezonancia vonalnak nevezzük. Erősebb gerjesztésnél esetleg további spektrumvonalak jelentkeznek. Gázkisülésen alapuló fényforrásoknál előnyösnek bizonyult oly elrendezés, amelynél üvegcsőbe bevezetjük a gázt, a cső végeibe egy-egy elektródát forrasztunk, amelyeket feszültség alá helyezve a két elektróda között az üvegcsőben villamos mező keletkezik. A csőben levő gáz molekulái mozgásban vannak és egymással állandóan ütköznek. A molekulák közepes sebessége tömegüktől és hőmérsékletüktől függ. Könnyű molekulák gyorsan, nehezek lassan mozognak és sebességük fordítva arányos tömegük négyzetgyökével. A gázatomok túlnyomó többsége villamosán semleges és ezért mozgásukat villamos mező nem befolyásolja. Gyenge térerőségnél a gáz szigetelőhöz hasonlóan viselkedik. A csőbe zárt gáz vagy fémgőz kisebb mennyiségben ionokat és szabad elektronokat tartalmaz, amelyek a föld rádióaktív sugárzásától, valamint kozmikus sugaraktól erednek. Villamos tér hatása alatt ezek a szabad elektronok az anód, az ionok a katód felé haladnak, miközben semleges atomokkal folytonosan ütköznek. Kis sebességű elektronok ütközése rugalmas, tehát csak kinetikai energia átadása történik a mechanika törvényei szerint és ekkor mozgási energiájuknak csak kis részét adják át. Tudvalevőleg az atom tömege az elektronéhoz viszonyítva igen nagy. A rugalmas ütközés után az elektronok továbbhaladnak, míg végül elérik az anódot, ahol kinetikai energiájukat leadják. Fényjelenség eddig még nem lép fel, a csövön átfolyó villamos áram elenyészően csekély, gyakorlatilag nullának vehető. De ha a csőre ható villamos feszültséget növeljük, akkor nő a térerősség, az elektronok felgyorsulnak és sebességük akkora értéket vehet fel, hogy a gázatommal találkozva az ütközés már nem rugalmas, hanem az atom akkora energiakvantumot vesz át az elektrontól, amely az atomban szerkezeti elváltozást idéz elő. Ilyenkor az atomnak a külső gyors elektron által meglökött elektronja az előbbi kinetikai energiáját átvéve belső legstabilabb pályájáról egy külsőbb rezgési pályára kerül, melyben energiája annyival nagyobb, amennyit a gyors elektrontól az ütközéskor átvett. Az atomkötelékben keringő elektron a külső pályán labilis állapotban van, ami roppant rövid ideig tart. Ez az atom gerjesztett állapota. Ugyanezen elektron azonban azonnal visszaugrik előző stabil belső keringési pályájára, miközben a gyorselektrontól átvett
