Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

A „repülő pódium”-nak nevezett készülék nem nagyobb egy asztalnál. Rakétamotorból függőlegesen lefelé áramló gáz emeli fel. Egy személy áll a kis pódiumon, korlát veszi körül. Egyelőre kísérleti készülékek vannak csak, de olcsósága miatt remélik, hogy a mezőgazdaságban, erdészetben, hegyvidéki mentésnél stb., sőt sportcélokra is hamarosan elterjed.

A rakétaelv érdekes alkalmazását látjuk a tüzérségnél, egyes lövegek csövének fékezésénél. A cső végén furatok vannak. Elsütéskor a lőporgázok kifújnak a csőszáj féknek nevezett csőtorkolat csatornáin (40. ábra).

Az áramló gáz irányt változtat a furatokban, nekiütődik a furat hajlatának, ezzel is fékez, és fékez azáltal, hogy a hátrafelé kifújó gáz reaktívan hat. így ezek az erők mintegy előrehúzzák a csövet, amely a lövedék kiröpítésekor hátrafelé lökődik.

Századunk elején alkották meg az önműködő — automata — lőfegyvereket. így születtek meg a gépfegyverek, géppisztolyok, revolverek. Az újratöltést és az üres töltényhüvely kidobását a visszalökés végzi. A cső visszaszaladásakor rugót húz fel, ami a závárzatot működésbe hozza, és új töltényt tói a töltényűrbe.

40. ábra. Légvédelmi ágyú csőszájfékje

5,8. Segner András, a reaktív turbina atyja

Mindenki látta már, hogy nagy közkertekben hogyan öntözik a pázsitot. A vízvezetéki víz csillag alakú, egymást keresztező csőpárba nyomul be, majd elgörbített csővégeken kiáramolva, hátrafelé forgatja a kereket, és ezáltal szétszórja a vizet. A fizikában „Segner-kerék”-nek nevezzük ezt a szerkezetet, ezen alapszik a „reaktív turbina” is. Itt a hatás-visz-92