Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

módszerrel dolgozó, gépkocsira szerelt kutatóállomásokat. Számos ilyen terepjáró gépkocsira szerelt, magyar gyártmányú műszerberendezés került már idegen országokba is.

A komplex geofizikai vizsgálatokhoz tartozik a talaj elektromos vezetőképességének megvizsgálása, a földmágneses értékek felmérése, és természetesen kiegészítik a kutatásokat más, nem geofizikai módszerekkel is. így többek között paleontológiái (őslénytani), geológiai (földtani), ásványtani, geokémiai kutatásokkal egészítik ki a vizsgálatot.

A sokféle vizsgálat közös eredőjeként azután kialakul a kutatók ítélete, hogy hol kell felállítani a kutató-fúró tornyokat, és ha eredményes a kutatófúrás, eldöntik, hol induljon meg a termelés.

5,5. Hogyan határozták meg a Föld tömegét a függőóneltérésből?

A fizikusok, matematikusok igen sok komoly problémát oldanak meg, melyek kifürkészése első pillanatban szinte lehetetlennek tűnik. Ilyen kérdés például: mekkora a Föld tömege, mekkora a Föld fajsúlya? Nyilvánvaló, hogy a Földet nem helyezhetjük mérlegre. Erre nincs is szükség, a gravitáció ismerete képessé tette a fizikusokat e feladat megoldására.

Szóltunk már a függőóneltérésről. Nagy tömegű hegyek észrevehetően eltérítik a függőóntattól az iránytól, amely a Föld középpontja felé mutat. Ügy okoskodtak a fizikusok, ha valamely nagy hegynek az anyagát ismerik, — tudják például, hogy dolomitból van, és meg tudják mérni a hegy okozta függőóneltérést, akkor ki lehet számítani az egész Föld tömegét.

Bouguer a 18—19. század fordulóján a Quitóban — Dél- Amerika — levő Csimborasszó hegy oldalában úgy találta, hogy a függőón 7—8 másodperccel eltér a Föld sugarának irányától. Az ő megfigyelése alapján Maskelyn (1732—1811) angol fizikus és matematikus Hutton társaságában rendkívül érdekes kísérletet hajtott végre.

1774-ben a skóciai Shehallien gránithegynél végezték vizsgálatukat. Eljárásuk lényegét a 33. ábra szemlélteti.

80