Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

4. Mozgástani alapismeretek

Érdekes alkalmazása van a szabadesésnek a robbantó­technikában. Különösen a kőbányászatban használatos egy egészen új, magyar módszer, a millszekundos robbantás. Lé­nyege a következő: Robbantásnál nemcsak a robbanótöltet felrobbanásá­nak közvetlen környékén, hanem távolabb is megrezdül, meg­remeg a magában álló szikla, kőszén vagy érctömeg. Ha a megrázkódás pillanatában sikerül újabb robbantást kivál­tani, a megrendült kőzet tovább remeg, a robbantás hatása felfokozódik. Akárcsak a hinta hajtásakor, amikor alkalmas időpillanatban kifejtett kis erővel fokozhatjuk a hinta len­gését, ugyanúgy robbantásnál megfelelő időben történő újabb és újabb robbantással fokozni lehet a hatást. A millszekundos robbantás úgy történik, hogy belehelye­zik a préslégszerszámmal kifúrt robbantólyukakba a robbanó tölteteket (henger alakú töltények ezek, esetleg fémdobozok, ún. „szelencék”), majd elektromos vezetéket visznek a töl­tetekhez, és amikor az elektromos szerelést elvégezték, a töltetekbe behelyezik az elektromos gyújtású „gyutacs”-ot. Ez durranó higanyból van, a robbantóanyag trinitrotoluol, dinamit, ekrazit, paxit, donarit stb. nevű robbanóanyag. A robbanó töltetek elektromos gyújtó vezetékeit függőleges oszlopon egymás alatt elhelyezett érintkezőkhöz, kontaktu­sokhoz kapcsolják. Az oszlop tetejéről gyűrűt lehet leejteni. Ez fokozódó sebességgel végigfut az érintkezőkön, és gyors egymásutánban bekapcsolja a gyújtást. így a robbanások olyan ütemben követik egymást, hogy a rengéshullámok egy­mást erősítik. A bányászatban a termelést hatalmasan megnövelte a millszekundos robbantás bevezetése. 4,10. Millszekundos robbantás 5* 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom