Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
4. Mozgástani alapismeretek
húznak egyet az evezőn, a csónak siet előre, a víz hátramarad, hátrafelé loccsan ki. Az okoskodás szellemes, de nem alkalmas az árapályjelenség megmagyarázására. Ha úgy volna, amint Galilei mondotta, 24 óránkint pontosan ugyanabban az időben kellene az árapályjelenségnek ismétlődnie. Ez azonban nem így van, a Föld forgása és az árapályjelenség között lényeges és állandóan változó eltérés van. Énnek az az oka, hogy az árapályt a Hold váltja ki, annak hatására duzzad és apad a víztömeg. Ezt Galilei még nem tudta, hiányoztak a Hold fázisváltozásainak és az árapályjelenségeknek pontos feljegyzései, s így nem ismerhette fel az összefüggést a Hold járása és az árapályjelenség között. Csak amikor Newton a földi nehézségi erő törvényeit felfedezte, vált világossá, hogy nem dinamikai hatás váltja ki az árapályt, hanem a Hold vonzóereje nyilvánul meg a jelenségben. Galilei tehát abban tévedett, hogy földi, dinamikai okokban kereste az árapály okát, s nem gondolt a Hold hatására. 4.9. Szabadesés a technikában A szabadon eső test, leejtett kő vagy vasdarab, fokozódó sebességgel közeledik a föld felé. Ha súlyos test esik, bizony hatalmas ütést mér arra a helyre, ahová zuhan. Ezért törik össze a leejtett üvegpohár, ezért katasztrofális a nagy magasságból történő lezuhanás. Egyes esetekben azonban a zuhanást kihasználhatjuk. Amikor kalapáccsal szeget ütünk be, a kalapács lezuhanásánál fellépő ütközést használjuk ki; ha fát vágunk, szintén. Cölöpözésnél a meghegyezett cölöp másik végére nagy ütéseket mérnek. A cölöpverő kos keményfából vagy vasból van, kötelekkel rántják fel, és ejtik le a cölöpfejre. Korszerű cölöpözőgépeknél a gőz feszítőereje vagy gázok felrobbanásakor keletkezett gáznyomás dobja fel a kost, és ez leesve beveri a cölöpöt. __ Régi tapasztalat szerint a cölöpözést akkor kell befejezni, ha a cölöpverő kos leejtve visszapattan a cölöpről. Ekkor a talaj már annyira összetömörödött, hogy a cölöp nem 5 Fizikai olvasókönyv —8114/1. 65