Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
4. Mozgástani alapismeretek
korokban, amikor még nem a természet pontos megfigyelése és kísérletek alapján, hanem okoskodás, spekuláció útján igyekeztek a természet titkait megfejteni. Természetesen mindez mit sem von le Arisztotelész nagyságából. A kor társadalmi fejlettségéből adódó korlátok alól a legnagyobb lángelmék sem vonhatják ki magukat teljesen. A rabszolgatartó hellén társadalmi rendszer az egzakt természettudományos vizsgálódásnak nem kedvezett, ezért születtek még a természettudományos megállapítások is jórészt következtetések, spekulációk útján. 4,3. Milyen sebességekről beszélünk ma? Napjainkban minden újságolvasó és rádióhallgató tud valamit a „kozmikus” sebességekről, a „szökési” sebességről. A nagy sebességek korát éljük, fontos tehát némileg tájékozódnunk a nagy sebességek birodalmában. Kezdjük azzal, milyen gyorsan halad az ember? Még megterhelve is — katonák, turisták, hegyi vezetők — négy kilométert megtehet óránként az egészséges ember. 4 km/óra „sebességgel” több óra hosszat lehet gyalogolni. Teher nélkül, rövid ideig, hat kilométert tehet meg az ember óránként, de ez már fárasztó. Kerékpáros átlagosan 12 km/óra sebességgel szokott haladni, de motorvezetéses versenyen kerékpároztak már 100 km/óra sebességgel is. Mondanunk sem kell, hogy milyen veszélyes a könnyű kerékpáron ilyen sebességgel száguldani. Az alpesi országokban ismert „bob”-szánkó kiépített^ keményre fagyott, sima lejtőn 160 km/óra sebességgel rohan. Gépkocsik legcélszerűbb utazósebessége 60 km/óra jó úton, ha nem kell félni, hogy oldalról „behajtanak” az útra. Ilyen sebességnél még biztonságos a vezetés. Széles, kifogástalan úton 80—100 vagy még több km/óra sebességgel is lehet nagy kocsival, teljesen jó gumikkal haladni, de ilyen sebességgel hosszú időn át hajtani semmiképpen nem tanácsos. Gyorsvonatok 80—100 km óránkénti sebességgel közlekednek. Vonatoknál a pálya szilárdsága szab határt a sebességnek. A gépek tudnának gyorsabban is menni, de a váltók, keresztezések, kanyarulatok kényes pontjai a pályá52
