Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
3 Mérés
3,6. Szögek és szögmérés Tudjuk a mértanból, hogyha két egyenes metszi egymást, szög keletkezik. A szögszárak egymástól való elhajlását szögmértékkel mérjük. A szög mértékegysége a fok, a teljes körív 360-ad része. Egy fok 60 perc, egy perc 60 másodperc. A másodpercet már nem hatvanas, hanem tízes számrendszerben osztjuk tovább, tehát tized-, század- stb. másodpercről beszélünk. A 360°-os szögbeosztás ősi, babilóniai eredetű, és szoros kapcsolatban van — a már említett — hatvanas számrendszerrel. A műszaki fizikában a szögek mérésére más mértékegységet is használnak, a ,,radián”-t. Radiánokban mérjük a szöget, ha nagyságát a szög szárai közé egységnyi sugárral rajzolt körív hosszával adjuk meg. A kör kerületének 360°-ra való beosztását újabban elavultnak tartják. A régi hatvanas számrendszernek megvolt ugyan a gyakorlati haszna. Könnyen lehetett vele fejben számolni. A 60 és a 360 sok számmal osztható maradék nélkül (2, 3, 4, 5, 6, 10, 12, 15, 20, 30). A tízes számrendszerhez való kapcsolódás biztosítására felvetődött az a gondolat, hogy a körívet ne 360, hanem 100 fokra osszák be. Hamarosan kiderült, hogy ez nem lenne jó, mert pl. a trigonometriában a negyedkörívnek fontos szerepe van, a 90 fokos körívvel pedig könnyebb számolni, mint a 25 fokossal. Űjabb gondolat a kör 400 fokra osztása, mert így a negyedkörívek 100 fokosak lennének. Magyarul „kisfok”nak nevezték ezt a beosztást, mert kisebb a réginél. Egy kisfok 0,9 fokkal egyenlő. Egyes országokban, így Franciaországban és Nyugat-Németországban már — részben — bevezették, főleg katonai műszereknél, ahol a gyors számolás nagyon fontos. A 400°-os körosztásnak megfelelő trigonometriai táblázatokat is kidolgozták. Az új kisfok bevezetése természetesen óriási költséggel jár, nemcsak a geodéziai és egyéb műszereket kell átalakítani, hanem a térképek beosztását is, a szakkönyvek táblázatait stb. A nehézségek ellenére terjed, bár kissé lassan. 43