Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

3 Mérés

mérték-egység. A csillagászatban ezért a fényévet használják, azt a távolságot, amit a 300 000 km/sec sebességgel haladó fény egy esztendő alatt megtesz. A fényév kb. 9,46 billió km vagy 0,946 • 1016 méter. Ezzel a mértékegységgel élve az Andromeda-köd távolsága kb. 750 000 fényév, azaz kereken 7 • 1021 méter. A legnagyobb átmérőjű távcsővel felderített csillagvilág, vagyis a világegyetem ma ismert átmérője.kb. 2 milliárd fényév. A csillagászatban még más hosszúságmértékegységeket is használnak, amelyeket szögekkel fejeznek ki.

A hosszúság alapmértékegységének, a méternek történetét fejezzük be a fizikai világ hosszúságait összefoglaló, a következő oldalon levő áttekintő táblázattal.

3,5. A hosszúság mérés eszközei

A hosszúságmérés eszközei lehetnek a tárgy hosszúságának közvetlen lemérésére beosztott „vonalmértékek”, mint az ismert mérő vessző, mérő léc, mérő szalag, vagy „illeszkedő” mértékek, mint a tolómérce és a mikrométer. Ismeretes, hogy ezek leolvasási pontosságát a nóniusz fokozza. A 0,1 mm leolvasására alkalmas nóniuszú tolómércék mellett vannak ma már 0,05 mm, sőt 0,02 mm pontosságú tolómércék is. A leolvasás pontosságát ez utóbbiaknál a nóniusz-osztások megnövelésével fokozták. A 0,05 mm pontosságú, hosszúságmérésekre alkalmas nóniusznál pl. 19 mm-t osztottak húsz egyenlő részre, így egy osztás 0,95 mm; a 0,02-osnál pedig 49 mm-t osztottak ötven egyenlő részre.

A hosszúságmérés pontosságát a mérő eszköz és a tárgy hőtágulása mellett korlátozhatja a mért tárgyra illesztett mérő eszköz jelüleíi nyomása is. Ezt az egyéni hibát pl. a

mikrométer csavarnál úgy küszöbölik ki, hogy a megengedett mérő nyomást a műszer automatikusan biztosítja (15. ábra).

Méréskor a következő történik. A munkadarabot a mikrométer üllője és a mérő szár közé helyezzük. A dobot a végén levő állítócsavarral (6) forgatná. ábra.

A mikrométer finombeállttója