Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
3 Mérés
3. MÉRÉS 3,1. Mértékegységek A fizika mérőtudomány, mérhető mennyiségek között állapít meg megfigyelés vagy kísérletezés útján számszerű összefüggéseket. A technika, amit joggal alkalmazott fizikának is tekinthetünk, ezeknek a törvényszerűségeknek a felhasználásával alkot a mindennapi élet számára hasznos eszközöket, berendezéseket. A mérés mind a mennyiségi törvényszerűségek kutatásánál, mind pedig valamely berendezés technikai kivitelezésénél elsőrendű szerepet játszik. Amióta kultúráról egyáltalán beszélhetünk, az emberek valamilyen módon mindent mértek. Amikor kezdett kialakulni az emberek közötti cseregazdálkodás, már összehasonlították a cserélendő javakat, és — mondjuk — sóért ennyi gabonát, rézért ennyi bőrt stb. adtak. Salamon király idejében például egy súlyegység színaranyért öt súlyegység rezet adtak. Ma aránytalannak tekintjük ezt; annak idején megvolt az oka. mert az aranyat aránylag könnyebben tudták kitermelni, mint'a rezet. A matematika és a csillagászat a legrégibb tudományok. Eredetük közel hétezer évvel ezelőtti időkbe vezet vissza. Már ebben a nagyon-nagyon régi korban is mérték a csillagok delelésmagasságát és még sok más csillagászati és mértannal kapcsolatos adatot. Mai életünknek szinte minden mozzanata valamilyen módon kapcsolatban van méréssel. Megmérjük a szövet, a huzal, a folyók hosszát, a Föld kerületét, a tengerek mélységét, a Hold távolságát a Földtől és így tovább. Legismertebbek a hosszmérés egységei. A hosszmértékegységekkel szoros kapcsolatban vannak a terület-, térfogat- és súly mért ékegységek. Régente nem így volt. A régi 18
