Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

10. Testek egyensúlya

ható, ez csak úgy valósítható meg, ha a kanyarodás közép­pontja felé eső kereket, a belső kereket nagyobb szöggel for­dítjuk el, mint a külsőt. A kerekek elfordítása a következőképpen történik. A kerekek egy-egy rövid tengelydarabon, ún. tengelycsonkon forognak. A tengelycsonkok viszont egy-egy függőleges csap körül elfordítható módon csatlakoznak a jármű első tengelyé­hez. A tengelycsonkokhoz egy-egy irányító kar tartozik, amelyeket az összekötő rúd. kapcsol össze. Az összekötő rúd oldalirányú elmozgatása elfordítja az irányító karokat, ezek pedig a velük összekötött ten­gelycsonkokat, illetve kerekeket forgatják el. Most már csak azt kell még megvalósítani, hogy a kanyarodóban a belső kerék jobban elforduljon, mint a külső. Ezt úgy érik el, hogy az összekötő rudat hosszabbra vagy rövi­­debbre készítik, mint a tengelycsonkok csapjainak távolsága. Az összekötő rúd hosszának szerkesztését a 97. ábrán láthatjuk. Ha a ten­gely mögött helyezzük el, akkor rövidebb, ha előtte, akkor hosszabb, mint a tengelycsonkok csaptávolsága. A kormányzás most már a következőképpen történik. A kormánykerék elforgatásakor elfordul a kormányoszlop bel­sejében levő kormánytengely. Ennek forgását a kormányosz­lop végén levő erőátviteli szerkezet (csiga, csigakerék) átadja egy keresztirányú tengelynek. A tengely végén levő kar, az az ún. kormánykar, a tengellyel együtt elfordul, és tolórúd segítségével elfordítja az egyik tengelycsonkot a rajta levő kerékkel együtt. Az elforduló tengelycsonk pedig az irányító karok és az összekötő rúd segítségével a másik kereket is a megfelelő helyzetbe állítja. Keskeny, meredek hegyiutakon közlekedő járművek — elsősorban katonai járművek — kormányzása négykerékhaj-JrányHókar 97. ábra. Kormánytrapéz szerkesztése 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom