Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
9. Erők összetétele és szétbontása
kötő egyenesekkel az erők hatásvonalainak rajzán párhuzamosokat húzunk úgy, hogy először a Px vektor kezdőpontját a felvett ponttal összekötő egyenessel húzunk párhuzamost, míg metszi a Px hatásvonalat. Ahol ez a párhuzamos a P1 erő hatásvonalat metszi, abból a pontból újabb párhuzamost húzunk a P2 vektor kezdőz pontját a felvett 0 ponttal összekötő egyenessel annyira, hogy messe a következő hatásvonalat és így tovább. Az első és utolsó párhuzamos egyenest metszésig meghosszabbítva ezek metszéspontjában kapjuk a párhuzamos erők eredőjének helyét. A párhuzamosak alkotta vonalat kötélsokszögnek vagy kötélpoligonnak nevezik. Ha ugyanis tökéletesen hajlékony kötelet két végén megerősítünk, és közben Px, P2, . . ,P7 erőkkel terheljük, a kötél a rajzolt alakot veszi fel. Egészen hasonló módon lehet szerkesztéssel meghatározni aszimmetrikusan terhelt kéttámaszú tartó reakcióerőit. (Kéttámaszú tartó: két végén alátámasztott teherbíró vízszintes rúd, rácsos szerkezet, profilvas stb.) így pl. valamilyen tárcsát hordó tengely csapágynyomását is meg lehet állapítani. Rajzoljuk meg a terhelő P erő vektorát, és vegyünk fel rajta kívül tetszés szerinti helyen egy 0 pontot (86. ábra). Ezt a pontot először kössük össze a vektor kezdőpontjával, majd ezzel az egyenessel párhuzamosan rajzoljunk ugyancsak tetszés szerinti helyen egy egyenest, amely a P hatásvonalát az „a” pontban metszi. Ezután kössük össze az 0 pontot a vektor végpontjával, és ezzel az egyenessel rajzoljunk párhuzamost az előbb kapott ,,a” metszésponton keresztül. 85. ábra. Hol hat a mozdony és a szerkocsija súlyának eredője? 144
