Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

9. Erők összetétele és szétbontása

9. ERŐK ÖSSZETÉTELE ÉS SZÉTBONTÁSA

9,1. Egyszerűbb számolni, mint rajzolni

Számos, bonyolultnak tűnő mechanikai feladat a vektormennyiségekkel való műveletekről tanultak alkalmazásával, szerkesztéssel igen egyszerűen megoldható. Érdemes tehát egy kis időt arra szánni, hogy kibővítsük a vektorokra vonatkozó ismereteinket.

Mint tudjuk, az erő is vektormennyiség. Ennek megfelelően nagyságával arányos hosszúságú, irányával azonos irányú, nyíllal ellátott egyenes darabbal ábrázolhatjuk. A rajzon mindig fel kell tüntetnünk az erőmértéket is, vagyis azt, hogy a vektor 1 cm hosszának hány kp erő felel meg. Pl. 1 cm vektor hosszúságának megfelel 40 kp erő (82. ábra).

Nagyon egyszerű pl. párhuzamos eredők eredőjének helyét szerkesztéssel meghatározni. Lássunk erre példát. A 83. ábrán ábrázolt négytengelyű mozdony és háromtengelyű szerkocsi súlyát a tengelyek útján a kerekek adják át a síneknek. Vajon mekkora egyetlen erővel helyettesíthető e hét párhuzamos erő, és hol lenne annak a helye?

82. ábra. Vektor ábrázolása

83. ábra. Mozdony és szerkocsijának tengelynyomásai

142