Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
8. Az energiamegmaradás törvénye
hét kijátszani. Márpedig természeti törvény, hogy a munkát csak munkából teremthetjük elő. Az energiát csak átalakítani lehet, teremteni vagy megsemmisíteni nem! Miről feledkeznek meg ezek a „feltalálók”'? Arról, hogy a gép működése közben az alkatrészek súrlódnak, részben egymáshoz, részben a levegőhöz. A súrlódás energiát emészt, amelynek a pótlására energiát kell juttatnunk a berendezésbe. A gőzgép jár, mert szenet rakunk a tűzre, a benzinmotor jár, mert benzingőz és levegő keveréke ég el a hengerben, a vízikerék jár, mert a napenergiával felemelt víz mint eső visszajut a tavakba, folyókba, és lefelé áramolva munkát végez. A legfinomabban megmunkált gép ..üresjárás'-a is energiafogyasztással jár. Egyik magyar textilgyár nemrégiben lebontott óriási dugattyús gőzgépe 1200 lóerős volt. 200 lóerőt csak a gép üres járása emésztett fel. Az örökmozgó tehát már ilyen egyszerű dolgon is, mint a súrlódás, megbukik. Az örökmozgó azonban megoldhatatlan még akkor is, ha a súrlódástól eltekintünk. Nézzünk erre két egyszerű példát. Két lánckerékre helyezzünk olyan láncot, amelyre számos, csuklón billenő emeltyűt erősítenek. A 80. ábrán ezekből az emeltyűkből néhányat felvázoltunk. A „feltaláló” azt állítja, hogy a jobbra forgató nyomatéknak nagyobbnak kell lennie, mint a balra forgatónak, hiszen az erőkarok különbözők. Ez tévedés! A kinyúló emeltyűknek jobb oldalán levő orr a láncra támaszkodva olyan ellenerőt létesít a keréken (hasonlóan a kéttámaszú tartó reakcióerőihez), amelyeknek forgató nyomatéka a kinyúló emeltyűk többletnyomatékával egyensúlyt tart. A szerkezet mindkét oldalán egyenlő számú emeltyű SÍ. ábra. Ez az ,,örökmozgó” sem fog működni 80. ábra. Örökmozgó” 137
