Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

6. A súrlódás

Több, egymás mellett fekvő és egymással összekapcsolt hengerpár hengersort alkot. Ha két henger dolgozik össze: duó-nak, ha három: trió-nak mondják.

Az ún. varratnélküli acélcsövek készítésénél (Mannesmann eljárás) is döntő szerepe van a súrlódásnak. Lényegében ez is hengerlés, de itt a hengerek átmérője a tárgy vastagságához képest kicsi, ezért alakító hatásuk csak az anyag felső rétegére szorítkozik. A fellépő súrlódás a felső réteget valósággal lenyúzza az anyagról, míg a szemben álló tüskének támasz-73. ábra. Zenélőszerkezet mechanikus indítója

74. ábra. Csőhengerlés

kodó középső rész változatlan marad, nem halad együtt az alakított külső felülettel. A hengerek tengelyei egymáshoz képest ferdén helyezkednek el, így nemcsak nyújtják, hanem előre is húzzák az anyagot. A hengerek forgásiránya — ellentétben a hengerléssel —, itt egyező (74. ábra.).

Súrlódással működtetjük a jrikciós kalapács-otis (75. ábra). A kalapácshoz lécet erősítenek. A léc két, folyton forgó henger közé nyúlik. Az egyik henger csapágya az álló helyzethez képest elmozdítható. Az elmozdítást mozgató kar végzi. A mozgató kar lehúzásakor a két henger egymáshoz közeledik, a lécet megfogják, magukkal viszik (súrlódásos továbbítás), s így a kalapácsot — medvét — emelik mindaddig, míg az egy karba nem ütközik. Ekkor a hengerek eltávolodnak egymástól, a lécet elengedik, a kalapács lezuhan.

A hevederes kalapácsnál a pörölyhöz — medvéhez — erősített bőr vagy teveszőrheveder állandóan forgó tárcsán át128