Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

6. A súrlódás

csökkenteni. A súrlódást azonban hasznosan is értékesíthet­jük. A súrlódás segítségével fékezzük le például járműveinket, az építkezésnél alkalmazott emelővitlát stb. Ezekben az ese­tekben a forgó korong (fékdob) belső, vagy külső felületéhez szorítunk egy vagy két érdes felületű fékpofát, esetleg acél szalagot. Ha a forgó korong fékezését hatékonyabbá akarjuk tenni, az ún. ékpofá§ féket alkalmazzuk (67. ábra). A korong a nyíl irányában egyenletesen forog, az ék alakú fékpofa áll, és N erő nyomja a korong kerületén kialakított horonyba. Ennek az erőnek hatására a fékpofa N1 erővel szorul a horony mind­két falához, és mindegyik oldalon S — fxN1 súrlódási erőt ébreszt. A korongot fékező T erő ilymódon (68. ábra) T = 2- S =2fjiN1= 1 1 cin n 67. ábra. Ékpofás fék 68. ábra. Az ékpofás fék erőviszonyai Az ékhatás tehát a csúszósúrlódás tényezőjét -A----szo-J sin a rosára növelte. Fékek esetén, továbbá ékszíjhajtásnál (pl. gépkocsi dinamója, mosógépmotor) az ékhatás kihaszná­lására a-t lehetőleg kicsire veszik, ahol azonban ékhornyos vezetékre van szükség, s a súrlódás káros — esztergapad, gyalugépágy vezetékei — az a-t nagyra kell venni. Nagyon kicsi a esetén a fékpofa a horonyba beszorulhat. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom