Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

6. A súrlódás

külön műszaki tudomány. A fonalakban, kötelekben tehát a súrlódás tartja össze a szálakat. Ha már a köteleknél tartunk, érdemes elmondani, hogy bizonyos esetekben fontos, hogy a kötél puha, hajlékony legyen. Ilyen a textilipari szelfaktorok — önműködő fonal­sodrógépek (lásd 14,2. pont) — kocsikihúzó kötele. A finom puha, hajlékony kötelet pamutból készítik. Újabban perion­ból, nylonból is gyártanak rendkívül rugalmas, hajlékony köteleket. Kutató léggömbök tartózsinórzata, ejtőernyők zsinórjai stb. készülnek ilyen műanyagból. Tűzoltók kötelei­nél fontos, hogy puha, nem kunkorodó, tehát kezelésnél rugal­matlan legyen. Bármilyen helyzetben ledobva, mozdulatlan maradjon, úgy ahogy leesett. Kissé furcsa kifejezéssel a köte­lesek és tűzoltók úgy mondják, „döglött” legyen. Az ilyen kötelet vékony zsinórokból nem sodrással, hanem fonással — az alkotózsinórok keresztezésével — készítik. Igen erős, hosszirányban nagyon rugalmas, mentési célokra használják. 6,12. A felületi simaság A súrlódás mozgást gátló hatását a súrlódó felületek közé helyezett kenőanyagokkal igyekszünk csökkenteni. Ismeretes, hogy még a szabad szemmel tökéletesen simának látszó felü­letek sem simák, valójában különböző kiemelkedések, bemé­lyedések borítják. Gépalkatrészeink használhatóságát nagy­mértékben befolyásolják felületeik simasági viszonyai. Az alkatrészek egymáshoz illesztése, üzem közben való visel­kedésük szorosan összefügg érintkező felületeiknek simasági fokával. Ezenfelül befolyással van a felületi simaság az alkat­részek élettartamára is, minthogy a durvább felületeknél a sima felületekhez képest könnyeidben keletkeznek olyan haj­szálrepedések, amelyek végül az alkatrész törésére vezetnek. Mi okozza, hogy a leggondosabb és legfinomabb megmunká­lással sem lehet tökéletesen sima felületet kialakítani? A megmunkáló szerszámok élei sohasem folytonos, meg­szakítás nélküli vonalak, hanem az anyagok kristályos szer­kezetének megfelelően, érdesek. Ennek következtében a megmunkáló szerszám élének alakjából és annak kopásából származó egyenlőtlenségek a megmunkált felületre is átszár­maznak. így keletkezik a felületi egyenetlenség, amit érdesség-114

Next

/
Oldalképek
Tartalom