Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
2. Műszaki rajz - dióhéjban
2. MŰSZAKI RAJZ — DIÓHÉJBAN 2,1. A műszaki rajz története Könyvünk technikai olvasókönyv. Ennek megfelelően számos készülék, műszer, gép, gépelem többé-kevésbé részletes leírása található benne. A leírások megértésének megkönnyítésére, a szemléltetés érdekében szép számmal közlünk ábraanyagot is. Az ábrák egy része a műszaki rajz előírásainak megfelelően készült, egy része pedig úgynevezett látszati — perspektivikus — kép. A műszaki ábrák megértésének megkönnyítésére, de azért is, mert a műszaki műveltség első lépcsőfoka a műszaki rajzokon való eligazodás, bevezetőül a műszaki ábrázolás leglényegesebb tudnivalóit ismertetjük, valóban csupán dióhéjban. Mindenekelőtt pár sort a műszaki rajzolás történetéről. A látott világ ábrázolására való törekvés egyidős az emberiséggel. A legrégibb rajzok — barlangok falán találták őket, mint pl. az eyzies-i la Madeleine barlang híres fali rajzay^— még csak egyes formák körvonalait rögzítik, s csak később jelentkezik a fény és árnyék jelzése, a térbeliségre, plaszticitásra törekvés, valamint a színezés. A jégkorszak rajzainak karakterisztikus ismertetőjegye, hogy kultikus (vallásos) céllal sziklafalra festették vagy karcolták, illetve csontokra vésték. Ezek még síkábrázolások, legfeljebb bátortalan kísérletei fedezhetők fel itt-ott a perspektívának, a távlati ábrázolásnak. A perspektívát az egyiptomiak sem ismerték, illetve rajzaikon, domborműveiken nem találjuk ennek nyomait. Síkábráikat kemény sziklafalakra karcolták, vésték, de már — papiruszra — rajzoltak is. A mai műszaki rajzok őseivel is találkozunk náluk. 'Egy és ugyanazt a tárgyat két nézetben 10
